Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

3. kép. Gombaszárítás napon. Vágáshuta. Petercsák T. felv. A gombákon kívül egyéb erdei vadgyümölcsöket is szedtek, főleg a Hutákban és Kovácsvágáson lakó asszonyok és gyerekek. A málnát, vagy mánát (maiina), szedret (carnica), szamócát vagy szimócát (jahoda) a szegényebbek piacon értékesítették. Nyersen is fogyaszották vagy szirupot készítettek a málnából, szederből és teát ízesítettek vele. Ma már a vadgyümölcsöket is az átvevőknek adják el. A gyógynövények közül állami eladásra szedik a csipkét (sipulka), árvacsenálvirágot (bluha prokriva), hársfavirágot (lipoví kvet), kakukkfüvet (materina duska), cintorját, székfüvet, bodzavirágot. Csipkéből és hársfavirágból teát is főznek, sőt a csipkéből lekvárt és bort készítenek. A vadalmát (plánka), vadcseresnyét, vadkörtét (dicka), somot házi gyümölcsökkel keverve pálinkának főzték meg, szaporítottak vele. Egyedül csak kökényből főztek pálinkát Kovácsvágáson, „olyan erős pálinka van belüle, akár a spiritusz". A sóskát réteken szedték, sóskamártásnak készítették el. A komló levét a századfordulón kovász helyett használták kenyérsütésnél, újabban sört is főznek belőle. A mogyorót piacra hordták, vagy gyerekeknek karácsonyi csemegének rakták el, ritkán tészták ízesítésére használták. A vadgyümölcsfákat otthon elültetve szelíd gyümölcs oltóanyagaként is alkalmazták. Inkább gyerekek szedték a hóvirágot és ibolyát, de a piacra már egyéb árulnivalóval az asszonyok vitték, és csorodcsícájfcba kötve 1—2 forintért értékesítették. Régebben mohát is szedtek az erdőn 16