Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

A hegyközi falvak életében és a foglalkozási ágak arányában jelentős változást hozott az 1950-es években megnyitott, majd erőteljesen fejlesztett pálházi perlitbánya és örlőmű. A Pálháza körüli falvak (Fh., Fka., Fr., Kv., Kh., Nh., V., Kb., Nb.) férfilakosságának jelentős része itt talált munkát. Ezekben a családokban a mezőgazdasági munka a nők feladata lett, a férfiak csak a munkaidő után kapcsolódnak be. Többen eljárnak Sátoraljaújhelybe, esetleg Miskolcra is. A Hutákban az erdei gyűjtögetés, különösen a gombaszárítás hoz jövedelmet a családoknak, ugyanakkor a vándoripar napjainkra szinte teljesen megszűnt. A fentieket támasztják alá az 1960as statisztikai adatok, amelyek az 1930-as állapottal összehasonlítva jól érzékeltetik a hegyközi népesség foglalkozási struktúrájának változását. Év összes Az összes népesség népgazdasági népesség ágankénti megoszlása mezőg-i ipari közi. ker.-i egyéb 1930. 11 010 8125 1475 147 165 1098 1960. 11 701 6762 2496 504 319 1620 A Hegyközben néhány község (H., Kh., Nh., Vh.) kivételével 1959/60-ban megalakultak a termelőszövetkezetek. A fő súlyt a mezőgazdaság e területen nagy hagyományokkal rendelkező ágaira —• erdőgazdaság, gabona- és gyümölcstermelés és az állattenyésztés — fektetik. Munkánkban nem érintjük a termelőszövetkezetek megalakulásával bekövetkezett változásokat, hiszen ezzel felbomlott a gazdálkodás és életmód hagyományos rendje, s a gépesítés és az életszínvonal emelkedésének hatására kezdetét vette a szellemi kultúra átalakulása is. A történeti és recens emlékek alapján megpróbáljuk bemutatni a hegyközi parasztság, a 21 község lakóinak hagyományos életmódját, dolgos hétköznapjait és népszokásokkal, hiedelmekkel átszőtt ünnepeit. A hegyekkel körülvett zárt falvak mind az anyagi, mind a szellemi kultúra területéről sok archaikus vonást őriztek meg. A Hegyköz népe nem alkot önálló etnikai csoportot. E kistáj inkább összekötő kapocs az északi kárpáti területek és az Alföld között. A Hegyköz kapcsolatai észak felé voltak erősebbek, különösen a 17—18. századi szlovák és kárpátukrán betelepítés hatására. Ezzel magyarázható, hogy a terület népi kultúrájában máig is sok olyan elemet találunk, melyek rokonságot mutatnak az ÉszakkeletiKárpátok népi műveltségével. A Hegyköz északi falvai közül Pusztafalu, Füzér, Füzérkomlós, Füzérkajata, Nyíri, Kisbózsva, Nagybózsva, Pálháza, Füzérradvány, 11 Kovácsvágás, Vily, az abaúji ö-ző nyelvszigethez tartozik. Az itteni