Vass Tibor: Jelbeszéd az Ózdi Finomhengerműben (Borsodi Kismonográfiák 5. Miskolc, 1977)

és a nyelvre helyezett ujj, vagy ujjak segítségével jön létre. Sok hengerész nem tud fütyülni. Ezek, vagy az olajos, kátrányos kezű dolgozók, a fütyülni tudó társaikat kérik meg a fütty megszólalta­tására. Jele: A száj elé helyezett ujj, vagy ujjakkal a fütyülés imi­tálása. Hűsöl A hengerműi dolgozók a kánikula idején sokat szenvednek a hőségtől. Főleg szélcsendes időben és a levegő páratartalmának nö­vekedése idején. A hengersorok alá folyt hűtővíz, a csatornából el­távozó pára növeli a levegő páratartalmát. Ezért helyenként lég­szomjszerű bántalmak kínozzák a hengerészeket. Előfordul, hogy a lendkerék által felkavart levegő zónájában keresnek menedéket, annak ellenére, hogy a hirtelen lehűlés egyéb káros következmé­nyekkel jár. Ilyen körülmények között nagyon várják a felváltást, és igyekeznek mielőbb a szabad levegőre jutni pihenés, hűsölés végett. Jele: Nyújtott ujjakkal az arc felé néző tenyér, kb. az áll alatt legyező mozdulatokat végez. ír, hitelírás, iroda A gyári élelmiszerüzletben (magazin, provizorát) — a felszaba­dulás előtt — hitelben is vásárolhattak a dolgozók. A vásárlás le­bonyolítása úgy történt, hogy az üzletben hitelkönyvet kértek. Az üzemben a munkavezető (mes­ter, főmester) a munkás kereseté­nek egy hányadát, aláírásával hi­telesítve, a könyvbe bejegyezte. Az összeg erejéig lehetett vásárol­ni. A hitel összegét a keresetből levonták. Hitelírás kéthetenként volt az üzemben, meghatározott napon. A hitelkönyvet ilyenkor betették a munkavezetőjük aszta­lára. A könyv táblájára krétával ráírták a kért összeget. Ez az ösz­szeg a várható nettó keresetet nem léphette túl. A hitelírás, „íratás" napján az érdekeltek jel útján figyelmeztették egymást, ne­hogy elmulasszák a hitelírás le­hetőségét. Jele: Az egyik kéz tenyerén a másik kézzel az írás imitálása. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom