Vass Tibor: Jelbeszéd az Ózdi Finomhengerműben (Borsodi Kismonográfiák 5. Miskolc, 1977)

1882—1883-ban teljes egészében átépült az ózdi gyár.

2(i Az egész hengerlőművet magában foglaló régi csarnokot a kibővített kavaróüzem foglalta el, s ebben a segédberendezések mellett 11 gázkavarókemence, 4 gőzhámor és 2 lupasorozat nyert elhelyezést. Egy újonnan épült tágas csarnokban a forrasztóüzem kapott helyet. Ebben 6 forrasztókemencét, 1 közép-, 1 finom- és 1 gyorssorozatot állítottak fel,

27 mindennemű kereskedelmi vasáruk és kisebb fazonvasprofilok előállítására. Kisebb változtatásoktól eltekintve, így működött a kavaró- és forrasztóüzem az 1908., illetve az 1912-ben történt leállításáig.8 A finomhenjermű kialakulása és fejlődése A Bessemer, a Thomas és a Siemens—Martin-eljárás feltalálása technikai forradalmat jelentett az acélgyártásban. A gőzgép tökéletesítése és a villanymotor feltalálása olyan távlatokat, nyitott meg, melyek lehetővé tették a termelés ugrásszerű növelését. Erre nagy szükség volt a vasútépítés és a további iparosítás acéligénye miatt. Az ipari felfedezések hatására a gyár mai termelőüzemei 1895—1915 között alakultak ki, teljesen új technika alapján és a korábbinál nagyobb kapacitással. A korszerűsítés azzal, hogy a nyers vasgyártástól az acélfinomításon át, a hengerlésig a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű R. T. Ózdra összpontosította a termelést, egy új fejlődési szakaszt nyitott meg a gyár életében. Ezzel a mai területen kialakult egy vertikális felépítésű, az akkori viszonyok között igen modernnek mondható vas- és acélgyár, melynek hengersorai zömében még ma is üzemben vannak. A jelenlegi gyár kialakítását a martinacélművel kezdték. Az első négy darab, 25 tonnás befogadóképességű SM-kemencét 1895— 1896-ban helyezték üzembe.

29 1904-ben további négy kemence épült, majd 1907-ben ismét kettő. Elkészült a villamos központ. A jelentősen kibővült acéltermelés, illetve a nagyméretű tuskók feldolgozására két lépcsőben megépült a durvahengermű is. Mivel a szilárd nyersvas újraolvasztása és a Likérői való ide szállítása gazdaságtalannak bizonyult, ezért Ózdon kohóüzem létesítését határozták el, felvidéki ércre, sziléziai és Ruhr-kokszra, valamint a felvidéki mészkőbányákra alapozva. A nagyolvasztómű 1906—1908 között épített 2 darab, egyenként 335 köbméteres kohóval indult,

30 melyeket 1912., illetve 1913-ban két darab hasonló nagyságú kohó felépítése, majd üzembe helyezése követett.

31 A húszéves fejlesztési ciklus befejező lépése volt az 1912—1915 közötti években, a kavaró- és forrasztóüzem helyén a mai finomhengermű telepítése.

32 Másfél év alatt — 1913. augusztustól 1915. januárjáig — mind az öt finomhengerműi hengersort üzembe helyezték. A hengersorozatok a következő sorrendben indultak: a középsor 1913. agusztus 18-án, a finomsor ós az I. sz. folytatólagos elő- 10