Vass Tibor: Jelbeszéd az Ózdi Finomhengerműben (Borsodi Kismonográfiák 5. Miskolc, 1977)

hőmérséklete miatt — főleg nyáron —, amikor elérte a 40—45 °C-ot is. Ezenkívül a szennyezettsége sok üzemzavart okozott. A henger­csapokra vezető hűtőcsövek gyakori eldugulása csapégést eredmé­nyezett, melynek következménye a hengercsap törése lett. Az eldu­gult csöveket le kellett szerelni és kitisztítani. A dugulást okozó fadarabok, gyümölcsmagvak mellett, apró békák is akadtak. A cső­dugulás okozta bosszúságot ilyenkor a derültség váltotta fel és a dugulás okát tréfásan jelbeszéddel közölték. A dolgozók között szenvedélyes horgászok is voltak. Főleg a Sajó vizének szennyezett­sége előtti időszakban. Ezeket sokszor azzal ugratták, tréfálták munkatársaik, hogy hal helyett békát fogtak. Jele: Az egyik kéz előrenyújtott, kissé széthúzott és félig be­hajtott ujjakkal, és lefelé néző tenyérrel. Erre helyezve a másik kéz, az előbbi tartással. Az alsó kéz ujjai egy pár centiméterrel előbbre néznek. Ezután a két kézzel egynéhány előre, le, vissza irányú mozdulat. Kutya A kutyatulajdonosok között valóságos kutyabolondok is voltak. Ezek kutyájukról, viselt dolgaikról, és főleg azok okosságáról töb­bet tudtak beszélni, mint más a gyermekeiről. Ebédhordás idején, ezek kutyája sokszor megjelent az ebéd hozójával. Ilyenkor a kutya gazdáját jellel figyelmeztették kedvence megérkezéséről. A vadá­szok is tartottak kutyát. Az is sűrűn előfordult, hogy kóbor, ki­éhezett kutya tévedt be az üzem területére. Előkerültek az ételma­radékok, és ha ez nem bizonyult elegendőnek, a csapkenés céljára előkészített szalonnát is odaadták. Egy-egy kóbor kutya majd min­dennapos vendég lett, és hihetetlen ügyességgel tudott balesetmen­tesen közlekedni az üzem veszélyes területén és az átforrósodott fém padlózaton. Általában a jel a kutya, vagy kutyával kapcsola­tos fogalmat fejez ki. Jele: Az egyik kéz nyújtott és felfelé néző mutatóujja, a fül mellé helyezve, a másik kéz nyújtott mutatóujja a farok csóválását imitálja. Tetű, tetves Az 1920-as években az ország más tájairól idevetődött, és pénz­telen dolgozók egy része — főleg a nőtlenek —, a barakkszállások­kal voltak kénytelenek megelégedni, amíg anyagilag úgy-ahogy rendbejöttek. A tisztálkodási lehetőségek hiányában, nem utolsó­sorban a váltó ruhaneműk hiányában előfordult, hogy megtetve­sedtek. Ez nem maradt titokban a munkahelyen. Egymást jelbe­széddel figyelmeztetve adták tovább, valamelyik személy tetvessé­gének tényét. Tréfából is alkalmazták. Jele: A felfelé fordított bal kézfejen a jobb kéz ujjai araszoló 105 mozdulatokat végeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom