Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

a Pesti Törvényszéktől".

68 Időközben if j. Tüköry József zárgondnoka volt. Ezért, és felesége rokonsága miatt sokat tartózkodott Pesten, ahol, mint ifj. Tüköry József tömeggondnoka járt el a per különböző stádiumaiban.

09 1846 elején „mint Tüköry Hermina meghatalmazottja 's kiskorú Tüköry Sándor gondnoka folyamodására a M. Ud. Canoellaria által »osztozkodó bírónak« Pest megye neveztetett ki".

70 A peranyag átküldése azért vált szükségessé, mert már előbb Pest megyéhez tétetett át ifj. Tüköry József csődpere, melynek a Tüköry-örökösök révén maga is részese.

71 A csődperben a Götz és Bahr kereskedők hitelezői közt is megtalálható Feszi-örökösök is szerepelnek.

72 Ebből úgy tűnik, hogy Götz és Bahr kereskedők is segíthették a gyár megszervezésében, bár mint miskolci lakos, Gáspár Imre tömeggondnokon és Szűcs János perügyelőn keresztül is megtalálhatta az utat a gyárhoz.

73 Barkassy Imrét 1846. január 2-án már a miskolci kőedénygyár tulajdonosaként említi Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyveinek egyik tétele: „T. Barkassy Imre a' helybeli kő jó edény (!) és porczellán gyár műveinek nagyobb bets és kelet tekintetiből Pesten is állandó raktárt szándékozván állítani, ezen célja kivitelére arról, hogy a' nevezett gyárban most is valósággal és Folytonosan dolgoznak hiteles bizonyság levelet kér. Folyamodó méltányos ezen kérelme Folytába a' kívánt alakbani bizonyság levél részére kiadatni határoztatott."

74 A bizonyságlevelet sikerült megtalálnunk a Fővárosi Levéltár pesti tanácsi iratok között.

75 Barkassy, hogy kérésének még nagyobb nyomatékot adjon, 1846. február 7-én újabb beadványt intézett a pesti tanácshoz. Ebben — mint írja többek között —,,a készítményeknek kelendőségét akarván szerezni, óhajtanék Pesten úgy mint vásárok alkalmával, mind azon kívül is folytonosan nyílt raktárát tartani a Tüköryörökösöknek Dorottya utczai 19 szám alatti házukban." A beadványból és mellékleteiből nemcsak arra találunk igazolást, hogy Barkassy kőedénygyára 1846. január 2-án már valóban üzemelt, hanem ezekből a gyár megszerzésének ideje és körülményei is megállapíthatók. Például az egyik iratból az is kiderül, hogy a gyár ünnepélyes átadására 1845. szeptember 4-én került sor. A gyár megszerzésének körülményeire a beadványhoz mellékelt adásvételi szerződés utal. Noha Barkassy mindent elkövetett, hogy a pesti raktárát mielőbb felállíthassa, ennek útjába előre nem látott akadályok gördültek, ezért még 1846. november 30-án sem áll a pesti depositórium, mint ezt a Pesti Törvényszéki jegyzőkönyvek bizonyítják: „Barkassy Imre miskolczi kőedénygyár tulajdonosa Húsz György bizományosának átadandó gyár készítményekre nézve a szükségeseket elrendeltetni kéri". A szorgalmazott — tehát még meg nem történt — átadás eszközlése végett Szloboda Mihály tanácsnok és Madidi János c. főjegyző küldetnek ki.

76 A gyárnak Barkassy részére 37 való átadása már 1845-ben megtörtént. Ezt a Fővárosi Levéltár em-