Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

úgy tűnik, hogy ez a tranzakció 1844. augusztus l-e és 1845. március 6-a között mehetett végbe, s talán az árveréskor cserélt a gyár gazdát, más adatok mégis azt bizonyítják, hogy már 1843 őszén a kezes Povovszkyé Butykay üzeme. Erre következtethetünk egyebek mellett azokból az adatokból is, melye ,,a legújabb gyártás"-ról számolnak be, vagy arról, „hogy az égetés folytatódván, a legújabb gyártás a legfeszültebb várakozásnak is megfelel". 4. A gyár 1840—1845 között Butykay tulajdonképpen 1839. január 22-ig volt a miskolci kőedény, és porcelángyár tulajdonosa. Az ekkor kelt szerződés szerint, a gyárat Götz és Bahr pesti kereskedőknek adta át. Götz és Bahr kereskedők már 1838. augusztus 6-án zároltatták vagyonukat, hogy a hitelezők zaklatásaitól mentesüljenek. így nem valószínű, hogy az átadás befolyásolta a gyár tevékenységét. Ugyanígy Steiner bécsi bankár is csak fiktív tulajdonosa volt a miskolci gyárnak, Az első tényleges tulajdonos Povovszky János volt, aki az eddigieken túlmenően, 1840. szeptember 2^-től hivatalosan is a gyár tulajdonosának vallhatta magát, hiszen az átvétel—átadás hivatalosan is megtörtént, mint Povovszky papírokkal bizonyította. Povovszky János egyik győri kereskedőcsalád tagjaként élt a XIX. század közepén Miskolcon. Már az 1820-as években Miskolcon van István nevű testvérével és kiterjedt rokonságával együtt. Míg Povovszky János kereskedő, 1831-től pedig városi tanácsnok volt, Povovszky Istvánt ügyvédként említik egykori forrásaink.

53 Szűcs Sámuel naplóíró és publicista szerint Povovszky István, haláláig aktív közéleti tevékenységet fejtett ki. 1863. márc. 23-án temették el a görögkeleti egyház szertartása szerint. Nekrológját Lévay József költő írta. Povovszky Jánost, mint kereskedőt említik jegyzőkönyveink. Egyik városi tanácsülési jegyzőkönyvi bejegyzés szerint tőle vásárolják a városi hajdúk ruháinak posztóját.

54 Mint ügyes kereskedő, jelentős bevételi forrásokra tett szert, s felhalmozódott tőkéjét kölcsönadta. Azonban, ha üzleti érdeke úgy kívánta, különböző hiteleket is felvett. Számos szállal kapcsolódott Butykayhoz, akinek egyébként ő volt a kezese is. Ez csak azzal magyarázható, hogy mindenáron meg akarta szerezni Butykaytól a kőedénygyárát. Egy ideig úgy látszott, hogy törekvése sikertelen marad, mert a Butykay javait összeíró középponti szolgabíró, Sebe József és a rendszerinti esküdt, Vadnay Bertalan mindenáron a csődtömeghez akarják kapcsolni a gyárat.

55 A vizsgálat szerint Povovszky nem zálogképpen, hanem „sajátos hypothéka"-ként birtokolja a gyárat, s hogy a gyár értékeként szereplő 20 498 pengőforintot Povovszky kezességével vette fel különböző hitelezőktől 1838—39—40ben Butykay. A Borsod megye közgyűlési jegyzőkönyveiben olvas- 32