Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

ben, vagy eladásában helyette járjon el.

28 Ugyanígy mindent elkövet, hogy hiteleit sürgősen és könyörtelenül behajtsa. így pl. azért fordul Hackenbergerrel együtt 1826-ban Miskolc város tanácsához, hogy „Petróczi János Szabó Mester 1248 Rfnyi és 57 krnyi adóssága csökkentése érdekében önként átadandó vagyonát felbecsüljék."

29 Butykay szoros pénzügyi összeköttetésben állott bécsi kereskedőkkel, vállalkozókkal. 1830-ban „a Bétsi Császári Királyi Policzia Fő Directiója az iránt tudósítván bennünket, — olvashatjuk a városi tanácsülési jegyzőkönyvben — hogy az e folyó Esztendőben Városunkban Lakos Ns Butykay Jósef Ur által Bétsi Kereskedő Részére két darab 25 Forintos hamis Bankó Nóták küldetének úgy szintén e folyó Esztendei Martius Hónapba a Miskolczi só háztól is némely hamis Bankó Nóták jöttek be... Senator Sztriberni János és Nótárius Kintzli János Urak az illető feleket az említett hamis Bankó Nóták erént ki halgatván a' dolog miben lettéről adják be tudósításaikat.."

30 Ez meg is történt, mint ez a jegyzőkönyvből kitűnik: „Senator Sztriberni János és Nótárius Kintzli János Urak a Bétsi Császári Királyi Policzei Fő Directiojától két 25 ftos hamisnak esmért Bankó Nóták tekintetiben érkezett Hivatalos Levél következésében tett. .. tudósításokat, az illető Felek, úgy mint Ns Butykay Jósef, özvegy Bradi Károlyné declarátiojukkal együtt be adván, azon declarátiok, a tiszteletes Policzei Fő Directiójának írandó levelünkben in origine megküldetni rendeltetett."

31 Az elmondottakból világosan látszik, hogy az alapítók közül Biszterszkynek már a miskolci gyár létesítése előtt is volt kapcsolata a kőedénnyel. Nem tudjuk biztosan, de feltehető, hogy a körmöczbányai kőedénygyár elvándorolt szakembereivel, munkásaival kezdte el a munkát 1832 elején a miskolci kőedénygyár. Valószínűleg az alapítás éveiben még volt Telkibányával kapcsolatuk, hiszen Butykay József édesapját, Butykay Sámuelt 1825. május 2-án, fia esküvőjén is úgy említik, mint aki „Szánton lakos".

32 Szántón a mai Abaújszántót kell értenünk, mely igen közel fekszik Telkibányához, ahol Bretzenheim hercegnek 1825-től porcelán, és kőedénygyára állt. Míg Biszterszkynek Késmárkkal, Körmöcbányával vagy közvetlen környékével lehetett kapcsolata,

33 Butykay tanultságánál fogva inkább Kassa felé orientálódott. Ezeknek az erővonalaknak ismeretében a miskolci gyár korai készítményeinek jellegére és stílusára is érdekes és értékes következtetéseket vonhatunk le.