Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

elhunyt felesége, Szalay Erzsébet került ide — ahol sírköve ma is megvan —, hanem ő is.

20 A Butykay ak Borsod megyei volta annyira nyilvánvaló volt, hogy például egy Butykay nemesi származásáról Borsod megyétől kér tájékoztatást Baranya megye közgyűlése.

21 Iskoláit Kassán végezhette, éveikig nyilvántartott előfizetője volt a Kassán megjelenő Felsőmagyarországi Minervának. Saját bevallása szerint 1822-iben nyitott üzletet Miskolcon. Biszterszky már aligha született miskolci, vagy Borsod megyei, mert kapcsolatai még a 20-as évek közepén is a Felvidékhez, Körmöcbánya és környékéhez fűzik. 1826-ban üzlete van Miskolcon.

22 1827-ben — de talán már ez előtt is — a körmöczbányai „edény Fabrika" leralkatának vezetője. „Szabad Körmötz Bánya várossá Ns Magistratussa az iránt keresvén meg bennünket — olvashatjuk az 1827-es miskolci tanácsülési jegyzőkönyv 63—64. oldalain —, hogy az oda való edény Fabrika Hellybéli Lakos Biszterszky Imrével egy itt tartandó edény Depositoriumra nézve Contraktusra lépvén mivel nevezett Biszterszky Imre a Depositoriumban annyi edényt mint a mennyi meghatároztatott nem tartana, de a fizetésben is késedelmeskedne őtet a contraktus szorosabb megtartására (köteleznénk .. ,"

23 „Biszterszky Imre Helybeli Kereskedő Körmötz Bánya Várossá Nemes Magistratussának az oda való Porczellán Fabrika azon kérése Folytában melly szerint nevezett Biszterszky Imrét a közöttük levő Contraktus pontosabb megtartására s a hátra levő Edények árának be fizetésére meg intetni kívánnya, köllt (!) hivatalos Levelére maga Declarátioját be adván, az a tit. Magistratusnak meg küldetni rendeltetett."

24 A feljegyzésből félreérthetetlenül kiderül, hagy Bisziterszkynek közvetlen kapcsolata volt a Körmöcbányái Kőedénygyárral, s hogy feladatát ekkoriban már alig-alig végezte, nem küldte el az eladott edények árát, s igyekezett lejáratni a körmöcbányai kőedényt. Ügy tűnik, mintha már saját kőedénygyárának kérdései foglalkoztatnák. Ugyanakkor Butykayról ezt nemigen mondhatjuk el, mert a 20-as évek közepén, ill. második felében lefolyt adóssági pereit azzal a vitán felüli szándékkal vitte véghez, hogy az előtte álló üzleti vállalkozásaihoz megfelelő tőkét szerezzen. Ez időben Hackenberger Sámuellel állott társviszonyban.

25 Egyébként 1820-ben Szalay Erzsébettel — Szalay Antal miskolci főbíró leányával — kötött házasságának is ő volt egyik tanúja.

26 Valószínűleg Hackenberger révén jut már ebben az időben — a 20-as évek közepén — bécsi kereskedők és vállalkozók vonzkörébe. Nemes Kun János volt Hackenberger első kereskedőtársa. 1826. május 5-én még vele áll Hackenberger üzleti kapcsolatban, ekkor azonban a köztük és Butykay között „költ kétrendbeli Szerződés" értelmében Butykayra száll Kun János bécsi házrésze.

27 Butykay azonban nem tud mit kezdeni bécsi házrészével, ezért megbízza Hackenbergert, hogy a ház elcserélésé-