Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

tanúsít a nemzettel szemben. Miskolcon is enyhül a helyzet az 1850es évek végén, az 1860-as évek elején. 1862-ben folytatják az 1849ben abbahagyott megyei közgyűlési jegyzőkönyvek vezetését. Ebből nyilvánvaló, hogy a gót betűs városneves jegyzet a latin betűs városneves jegy elé helyezhetjük. A jegy megváltoztatásának okairól közvetlen nincsenek adataink, a társtulajdonos időközbeni halála azonban elegendő indokul szolgálhat a jegyváltozáshoz. • • • * A Butykay—Povovszky—Barkassy—Mildner-féle gyár 1862-ben végleg beszüntette működését. A miskolci kőedények között számos olyan van, melyek magyaros díszítőelemei első pillanatra századvégi keletkezésre utalnak. Ebből is nyilvánvaló, hogy az említett gyáron kívül egy másik, ezektől teljesen függetlenül létesített kerámiagyár is működött Miskolcon, a múlt század végén. Eddigi ismereteink szerint ezt a gyárat Koós Miksa alapította, 1884-ben. Ez a gyár, mely jelenleg nincsen üzemben — olvashatjuk a Miskolczi Napló 1902. ápr. 2-i számában —, ,,a Zsolcai kapunál van, a pénzügyőri biztosság tőszomszédságában, nem messze a gyalogsági Rudolf laktanyától" — míg a másik ellenkező irányban, a diósgyőri úton, a mai úttörőház helyén állt. Koós Miksa, mint kereskedő, 1867-ben tűnik fel Miskolcon, testvérével, Koós Somával együtt nyitották az üveg-, porcelán- és vegyeskereskedési közkereskedési társüzletet.

32 Ez az üzlet alakul át 1882-ben porcelánfestődévé — 1884-ben pedig kőedény- és fajanszgyárrá. A magyaros stílű — tehát az 1880-as évek után készült — edényeken háromféle jeggyel találkozunk. Két jegy szövegében egyaránt olvasható a részvénytársaságra való utalás, viszont a harmadik jegyben ez nem fordul elő. A MISKOLCZ feliratos, ötágú csillagot magába foglaló jegy kétségtelenül Koós Miksa gyáráé. Tudjuk, hogy a gyár tízévi működése után, 1894-ben alakult át első ízben részvénytársasággá, majd 1899-ben másodszor. Az első részvénytársaság ugyanolyan rövid ideig működött, mint a második. Érthető, ha a gyár jegyeiben a változás kifejeződik. Tudjuk, hogy az első részvénytársaság idejében a gyár megőrizte kontinuitását Koós Miksa üzemével, a kőedény mellett fajanszot is állított elő, míg a második részvénytársaság idejében az üzem csak „kőedénygyártásral foglalkozik", mint ezt a miskolci kereskedelmi és iparkamara 1899. évi jelentésében olvashatjuk (10—12. L). A két jegy közül az egyiken olvasható: „KŐEDÉNY ÉS AGYAGÁRUGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MISKOLCZON", a másikon pedig kör alakban: ,,Kőedénygyár Rt. Steingutfabrik A. G. MISKOLCZ". Tehát míg az első jegyben világosan kifejezésre jut, hogy a gyárban a kőedény mellett más agyagáru is készül, a második, kör alakú bélyegzőben található felirat szerint, akkoriban csak kő-