Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

11. kép. Ovális tál, áttört peremmel. Kőedény, 1846 körül a gondviselés szerentsésebb csillag alatt működendőt, végképp fel van oszolva.'"

81 A gyár szemlátomást rosszabbodó viszonyai az országos védegylet figyelmét is felkeltették. Három kőedénygyár nagyobbításában, illetve megrongált épületeinek helyreállításában nyújtott hathatós segítséget 1846-ban az országos védegylet. A murányi kőedénygyár nagyobbításán kívül még anyagilag támogatta az 1843-ban leégett herendi porcelángyár újjáépítését és a miskolci porcelángyár „új yállalkozójá"-t, „hogy közönségét a legjobb gyártmánnyal lássa el".

82 A támogatást sok mindenre fordíthatta az új tulajdonos, Barkassy Imre. A legsürgősebb feladat azonban a gyár törő malmának újjáépítése volt. Ismeretes, hogy a Szinva-patak 1845. július 18-i áradása súlyos pusztítást okozott városszerte. A Pesti Hírlap

83 és más országos lapok tudósításaiból pontosan rekonstruálhatók a pusztítás méretei, jellege. Szűcs Sámuel naplóíró is beszámol a szemtanú hitelességével az árvíz szörnyű pusztításairól.

84 „ .. . az urak utczájának, a' Légrádi ház előtt volt nagy része, az épület egy darabjával elsodrattatott. A' kőedény gyár törő malmát telkének, 42