Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

A leállt üzem csak 1843 nyarán folytatja a termelést. Mint az egykori hirdetésekben olvashatjuk, készítményei „a legfeszültebb várakozásnak" is megfelelnek. Povovszky azonban járatlan volt a kőedénygyártás technikai-technológiai részletkérdéseiben, s az időközben leállt, s a régi szakembereitől elhagyott gyár beindításához nem volt elegendő tapasztalata, szakismerete és tőkéje. A csőd körüli huzavona és a tulajdonos fizetésképtelensége következtében előállt helyzet a gyár további működésére és sorsának alakulására is hatással volt. Így nem csoda, ha az üzemeltetés megindulása után alig egy, másfél évvel — immár harmadszor — a gyár ismét csődbe jut. A gyár 1845-ben ismét új tulajdonosnak néz elébe. Mint az első esetben is, a tulajdonos rántotta magával a gyárat a bukásba, Povovszky is arra akarta használni, hogy „adósságaiban mentőszerül szolgáljon". „De a baj itt is nagyobb volt — olvashatjuk a Pesti Hírlap 1845. március 6-i számában —, mint hogy az illy mostoha események által hányatott, s e miatt műfolyamában akadozó gyárral kívánt czélt érhetett volna. A gyár ezen birtokosa is el nem kerülheté a' csődöt. Rövid időn eladó lesz tehát a' gyár s nem csak a belefektetett pénz öszveg, de mostani nyomorult helyzetében folyvást szép hasznot hajtó voltához aránylag is, alkalmasint igen jutányos áron lesz megszerezhető." 1845 augusztus, szeptember hó fordulópont Povovszky csődperében, miután „hitelezői, Pesten, a János fő vételi vásáron (aug. 29.) kiegyezvén a' csődper megszűntetett, 's én Sept. 2-dik, 4-dik, 6-dik napjain minden javakat, mellyek felügyeletem alatt valának, — olvashatjuk Szűcs Sámuel naplójában — Krandy László úrnak, mint P. J. engedményesének általadván, tömeggondnoki hivatalomból kiléptem. A' felmentő levelet Sept. 6-án kelt, városi kiküldött tanácsnok Debreczeny László és Major József urak nevök és pecsétjök alatt."

03 5. Az 1845—1848 közötti időszak Barkassy Imre, a miskolci kőedénygyár új tulajdonosa, Miskolcon született, 1803-ban. Apja ugyancsak Barkassy Imre, táblabíró s megyei főügyész, egyben a református egyház kurátora 1824. október 9-én, 50 éves korában halt meg.

06 Fia az 1840-es években bécsi ágens. Még 1845-ben is Bécsben van, itt látogatja meg októberben a naplóíró, ugyancsak miskolci Szűcs Miklós (1820—1886). „Ebéden Barkassy Imre úrnál valék, nőjét ekkor látám először, Kálmán 5 éves, és Béla nevű kisebb fiai vannak".

07 Felesége Tüköry Hermina pesti lány volt, aki azt a pert, „mellyet megboldogult ipa Tüköry Jósef úr, néhai Veninger Anna ellen kezdett — az ítélet alá bocsájtottak közül — 1843. január 29-én magának kiadatni kéri 36