Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

rendszeresen a gyár dolgozóit, szakembereit, ezért azok Hüttner József „Werkführer"-rel az élen, elköltöztek Miskolcról és Apátfalván telepedtek le, az ott levő kőedénygyár szolgálatába szegődtek. A gyár ekkor már nem Butykay tömegéhez tartozik, hanem Povovszky Jánosé, zálogképpen. Povovszky azonban hogy a csődveszélyt elhárítsa, elhatározza a gyár elárverezését. Az árverési hirdetmény a Pesti Hírlap 1844. július 14-i és 18-i számaiban jelent meg.

59 A hirdetés szövegéből kitűnik, hogy „Povovszky János a .. .gyár zálogos tulajdonosa által tűzetett ki f. évi augusztus első napján tartandó árverésre a miskolczi porczellán- és kőedénygyár". A gyár hovatartozása elsősorban azért vitatott, mert Götz és Bahr különböző fellebbviteli fórumokon folyó csődperükben Butykay hitelezőivel állandó követelésben vannak és nem tudják tudomásul venni hogy a porcelángyár ne képezze Butykay csődtömegét. Schiller Károly, a Göztés Bahr-féle csődtömeg gondnoka ennek értelmében mond ellent 1844. július 31-én „a Butykay Jósef csőd tömegéhez összeírt Miskolczi Porczellán és kő edény gyárnak tzélba vett el adásának.. ."

on A gyár elárverezése azonban nem történt meg, ami valószínűleg annak is tulajdonítható, hogy 1844 januárjában a Hétszemélyes Tábla Váltófeltörvényszéke megsemmisítvén az első fokú, Borsod megyei Törvényszék 1842. április 7-én hozott ítéletét és elismerte Götz és Bahr társak csődtömeg követelését. Min

denesetre Povovszkynak nem sikerült a csőd elől kitérnie. A Pesti Hírlap 1844. december 5-i számában

61 megjelent hirdetés szerint: ,.Borsod vm. jelentése szerint Miskolcz mezővárosa tanácsa ottani lakos Povovszky János ellen csődületet határozván, az illető hitelezők megjelenésére 1845dik évi február lsőjét határnapul tűzvén ki, 's ideigleni tömeggondnokká Szűcs Sámuel, perügyelővé pedig Csabay József hites ügyvédet nevezvén. Mindszent hó 29dikén 1844". A tömeggondnok Szűcs Sámuel közismert alakja a múlt századi Miskolcnak. Apja, Szűcs Sámuel, ugyancsak ügyvéd, anyja pedig Barkassy Klára volt. Személyes kapcsolatban, sőt rokonságban álltak Butykay Józseffel, akinek apja szintén ügyvéd Miskolc „Fő Fiskálisa" volt. Szűcs Sámuel és Miklós nevű öccse naplójukban számolnak be Miskolc és Borsod megye múlt századi eseményeiről, életéről. Adataikat mi is felhasználtuk kutatásainkban. Szűcs Sámuel szerint már 1844 októberében folytak a Povovszky-féle csődper akciói. „Oct. 25. 27-én, mint Povovszky János gondnoka, a tömegnek kis ágazati hetvennégy kapás szőllejét szedettem, lett huszonnyolc és egy negyed rész hordó bor".

02 Az év fontosabb eseményeit összefoglalva is megemlíti Szűcs Sámuel, hogy hivatalos működési köre „leginkább a' Tatár Béla és Povovszky János' tömegei gondnokává lett »választása« által nevekedett".

03 Povovszky János és Tatár Béla csődügye csak úgy függ össze, hogy mindkét csődper tömeggondnoka Szűcs Sámuel volt. Egyéb- 34