Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

langlakásokban; több helyt egész utca is van ilyen".

9 Végül a két világháború között A magyarság néprajza foglalja össze az addig publikált ismereteket. „Keményebb kőzetbe, tufába vágott hajlékot óllal, istállóval, kamrával együtt százszámra találunk a Bükk déli peremén (Szomolyán, Bogácson, Ostoroson, Sírokon stb.), olykor még emeleteset is."

10 A magyarság néprajza szerkesztősége nem használta vagy még nem ismerte Szabó Zoltán témánkra vonatkozó adatait, amelyek a borsodi barlanglakásokról topográfiai-statisztikai tekintetben a legteljesebb képet adják. A közölt kimutatás községenként tünteti fel a házak összes számát, a barlanglakások számát és a bennük lakók lélekszámát. Ezek szerint Andornak, Bogács, Cserépfalu, Cserépváralja, Kacs, Kistálya, Noszvaj, Ostoros, Sály, Szomolya és Tibolddaróc községekben 805 pinceházat 4005 személy lakott.

11 Szabó Zoltán nem említi meg azokat a településeket, amelyek az 1930-as években Heves megyéhez tartoztak, így Felsőtárkányt, Demjént, Egerszalókot és Sirokot, nem tárgyalja továbbá a városokat: Miskolcot és Egert, Kisgyőrt pedig a pinceházak kis száma miatt. A magunk kutatásai az 1965. és 1975. évek között erre a területre terjedtek ki. Minden itt felsorolt településen terepbejárást végeztünk, leírásokat, fényképeket és felméréseket készítettünk. A helyszíni gyűjtést az egri és a miskolci levéltárakban történeti kutatással, az illetékes múzeumok adattáraiban pedig további gyűjtéssel egészítettük ki (1. kép). A Miskolctól Sírokig tartó vulkáni tufavonulat nyugati településeit néhány évvel ezelőtt már feldolgoztam és közzétettem.

12 A tanulmány gerincét Sirok község kőbe vájt és emberi lakások céljára használt üregeinek vizsgálata képezte. Megállapítottam, hogy ezek keletkezésére vagy múltjára szinte semmi adat sincs, az első levéltári forrás 1848-ban említi őket. Számuk e század elején 63, amiből 1971-ben még 26 lakást laktak, a többit gazdasági rendeltetéssel használták. A pinceházak nagy tömege a településen belül volt, de a határban is voltak hasonló módon kőbe vájt cselédlakások és lakással összekapcsolt gazdasági épületek. Sírokon főleg a legszegényebb réteghez tartozók barlanglakásai maradtak meg korunkig, ezért kevés a gazdasági rendeltetésű üreg, s ezek a lakás mellé sorakoznak fel, külön bejárattal. Már a múlt század végén megjelenik a pinceház előtt a föld felszínére épített éléskamra, ami később lakássá fejlődik, a régi lakóüreg pedig egyéb funkciót nyer. A siroki építményekhez analógiaként idéztem a szomszédos területeken, így Egerszalókon, Demjénben és Egerben gyűjtött adataimat. Ez az anyag teljesebbé teszi a barlangépítményekről felvázolt képet, mert a sirdkiaknál régebbi emlékeket és magasabb gazdasági, társa8