Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

tel gyakorinak tűnik a szoba-konyha-kamra beosztású. Egy lakásban a szobából egyetlen helyiség, a pince nyílik. Kevesebb a külön bejáratokkal épített, több önálló helyiségből álló lakás. A szoba+ pince+kamra együttesből kettő, a szoba-f-kamra összetételből kettő, a szoba+pince együttesből egy példát találtunk, kapcsolódás nélküli egyetlen lakóhelyiséget pedig csak egyet. A barlanglakók gazdálkodására, az egyes ágak szerepére ad támpontot a két fő gazdasági építmény, az istálló és a pince gyakorisága. Istállót csak 3 lakás mellett találtunk, de pincét 13 lakással többé-kevésbé összekapcsolva. A barlanglakók életlehetőségei között tehát jelentősebb volt a szőlőművelés, mint az állattartás, különösen a múlt századnak a filoxéravészt megelőző évtizedeiben. Az alaprajzilag legfejlettebb lakásokban a pitvarból egyik oldalra szoba, a másikra két kamra is nyílik (Petőfi u. 6. sz., építési év: 1875); illetve a pitvarból szoba, a konyha végéből pedig pince nyílik, az istálló és a takarmányoskamrák külön bejárattal a lakás mellé csatlakoznak (Lenin u. 4. sz.). Egyedülálló ezen a területen az Alkotmány u. 22. számú barlanglakás beosztása azzal, hogy a pitvarban a szobaajtóval szemben az istálló ajtaja, a konyha végfalán túl pedig a borospince van. Legrégiesebb a Jókai u. 9. sz. ház udvarán még épségben álló egysejtű pinceház, hátsó fala mentén a kemence két oldalán fekvő padkával. Ehhez hasonló „kődikó" vagy „kőnyoszolya" maradt meg a hozzá tartozó istállóban is (61—64. kép). Figyelemre méltó a cserép váraljai barlanglakások tüzelőberendezésének néhány formai változata is. A Jókai u. 9. számú lakás kemencéje a bejárattal szembeni fal közepén, a természetes sziklába van vájva, a kemencének kürtője nincs, így a füst az ajtón és az ablakon át távozik a házból (65. kép). A Petőfi u. 6. és az Alkotmány u. 22. szám alatt megmaradt a szabadkémény, ami alól eredetileg a szoba kemencéjét fűtötték. Utóbbi helyen azonban, miután kivetették a kemencét és „rakott masiná"-val pótolták, a kenyérsütő kemencét a pincébe helyezték át, amit továbbra is a szabadkémény alól fűtöttek. A szoba takaréktűzhelyének füstjét kályhacső vezette a szabadkéménybe, s ezért maradt meg, ezért nem számolták fel a kemencével együtt. Tibolddaróc A Bükk hegység barlanglakásai, mint a mezőgazdasági proletár népesség elnyomottságának és nincstelenségének beszédes bizonyítéka, elsősorban Tibolddaróc példáján váltak ismertté a két világháború közötti Magyarországon. 1928-ban az egyik napilap szomorú 31