Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

Ezek a megoldások mindenesetre a lakótér belső osztódásának kezdetét jelzik és a népi építészet nagyon korai szakaszára mutatnak vissza. A Bükk hegységben megfigyelt számos barlanglakás eddig felsorolt jellemzői mellett nagy fontosságot kell tulajdonítanunk a tüzelőberendezés, a füstelvezetés különböző formáinak. Tapasztalataink nyomán megállapíthattuk, hogy minden lakóépítmény, így a pinceház életében is a korszerűsödés a tüzelőberendezéssel kezdődik, a kutató ezért talál primitív formákat viszonylag kis mennyiségben. Nem szólva arról, hogy a pinceházak esetében számolnunk kell azzal, hogy ha a ház frontja leomlott, a kárt úgy hozták helyre, hogy a hátfalat tolták beljebb, vagyis az elülső teret újabb kőtömeg kivágásával pótolták. Ilyenkor a kemencének a mennyezetbe fúrt kürtőjét esetleg újra felhasználták és ehhez alkalmazkodva a kemencét nem a szoba belső részébe, hanem a bejárat közelébe rakták. A kemence, vagy a kürtő helyét ezért mindig körültekintéssel, az építési előzmények felderítésével használtuk csak fel fejlődéstani következtetések levonására. Ismeretes, hogy az alaprajzi beosztás szorosan kapcsolódik a tüzelőberendezéshez és a füstelvezetés módjához. Ezeknek számos változatát ismerjük Észak-Magyarországról, de a barlanglakások vizsgálata teljesebbé teszi ezt a képet, mert a pinceház néhány ütemet mindig késett az általános modernizálás mögött és így a tüzelőberendezés néhány archaikus módját is konzerválta. A centrálisán elhelyezett szabad tűzhely egyetlen példáját Felsőtár kányból ismerjük. Itt a ház közepére rakott szabadtüz azért is régies, mert a szobának még nem volt kéménye, s ennek hiányában a füstöt az ajtó-, esetleg ablaknyílás vezette ki a szabadba. A régies pinceházak egy részét belső tüzelésű kemence fűtötte. A kemence helyét, anyagát, és a füstelvezetés módját tekintve a belső tüzelésű kemence használatának hét változatát tártuk fel, amelyeket technikai fejlettségük alapján az alábbi sorrendbe lehet állítani (85. kép). a) Egyetlen helyiségből álló, egysejtű lakás 1. A legegyszerűbb forma az egysejtű ház, terméskőbe vájt kemencével, füstelvezetés nélkül. A kemence lehet a hátsó falon, de előfordult valamelyik oldalfalon is. Ennek a kemencének még nincs kürtője, a konyhapatkán égő tűz füstje az ajtón át távozott (SályTarizsa, Sály-Lator, Cserépváralja, Tibolddaróc). 2. A fejlődés első mozzanata az előbbi ház füstelvezetésének megoldása. A konyhapatka felett kőből, sövényből készült kürtő vezeti a füstöt a függőlegesen fúrt kéményen át a szabadba (Sirok, Noszvaj, Tibolddaróc). 42