Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

A falutól É-ra, két kilométerre emelkedik a Tarizsa nevű domb, aminek riolittufa talajába számtalan barlanglakást vágtak, de ezek 1947 óta folyamatosan szűnnek meg és a fenti tizenötös számból 13 a Tarizsára esik. A domb alsó részeire és lábára az utóbbi három évtized során téglaházak épültek, amiket épp úgy cigányok laknak, mint a barlangokat. A két réteg azonban megkülönbözteti magát egymástól: a „téglaházasok", a rendszeresen munkát vállaló, magasabbra törekvő csoport, lenézi a „barlangosok", ezzel ellentétes magatartású rétegét. A hagyományos Tarizsa név már csak a barlangok területét jelzi, a téglaházak csoportja az új keletkezésű Dankótelep nevet viseli. A Tarizsától még északabbra, a Lator nevű határrészen is voltak barlanglakások, de belőlük már csak egyet találtunk használatban, egyet pedig romokban. Sajátos építmény a Lator területén a Lélek lyuk nevű barlang, amihez a szájhagyomány számos mondai történetet fűz. Az eddig elmondottakból is következik, hogy a korunkig fentmaradt emlékek a vagyontalan paraszti rétegek életmódjához kapcsolódnak, méreteikben és műszaki megoldásaikban egyaránt. A Tarizsán felmért lakás egyetlen helyiség csupán, amit a hátsó, terméskő falazatba vájt primitív kemence fűtött. A kemence szája előtt főzőpatka, e fölött pedig füstelvezető kürtőnyílás volt, ugyancsak a kőbe vágva. Valamivel fejlettebb a Latorban megvizsgált, szintén elhagyott pinceház (79. kép). Itt a bal oldalfal közepén kisebb, szabálytalan kamra nyílik, vele szemben pedig egykori kőbe vájt kemence helye, s amikor ezt megszüntették — takaréktűzhelyet állíthattak a házba — a kenyérsütő kemencét kihelyezték a ház mellé, ugyancsak a terméskőbe vájva. A szomszédos lakószoba ennek a fejlődésnek a legutolsó fázisát jelzi (5) szabályos formáival és fejlettebb tüzelőberendezésével. — Egyetlen helyiség a Daróci oldal 29. számú házának udvarán talált, elhagyott pinceház is (81. kép). Említésre méltó a ház tüzelőberendezése, ami két fázisban készülhetett. Az elsőben megépült a belső fűtésű, konyhapatkával ellátott, kürtös kemence, aminek ferde sípja a ház homlokzatára vezette ki a füstöt. A második fokozatban megszüntetve a kemenceszáj előtti patka főző szerepét, az ajtó és a kemence közé kőből takaréktűzhelyet raktak, aminek füstjét szintén a homlokzatra vezették ki. — A Lator 10. számú pinceház bizonyos tekintetben a legfejlettebb ilyen jellegű építmény a Bükk hegység térségében. (80. kép.) A részben kövekkel rakott falazatú konyha olyan barlanglakást takar, amelynek terméskő mennyezetét mestergerenda és általgerendák hálózata erősíti. A kemence a szoba jobb első sarkában volt. 36