Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

ahol a pitvarból nyíló, ablaktalan kamra már a pince előtere (27. kép). Más elrendezésű a Jókai u. 24. számú, Kapitány Lajos-féle, már lakatlan pinceház. Maga a lakás kétsejtű, „pitar" és „ház" alkotja, de az utóbbi búboskemencéje a kőpadkával együtt már hiányzik. Sajátos a ház füstelvezetése: a kemenceszáj fölött a közfalban van a kémény, a fal a „cseresznyegfal" belső, kemence felőli oldalán a szabad tűz terét kőből faragott „tévő" zárta le, a belső nyílásra deszkaajtót tettek. Az udvar jobb oldalán két pince sorakozik egymás mellett, a ,kilső" és a „belső pince", kétségtelenül, mint az intenzívebb szőlő- és borgazdálkodás velejárója (28—29. kép). Más gazdasági feltételek mellett állhatott elő az Alkotmány u. 18. számú pinceház. A pitvarból a közismert módon jobbra nyílik a „ház", a kürtővel ellátott konyha bal hátsó végén ajtó nélküli bejárat vezet egy kisebb kamrába. A fennálló házak formavilágát elérni kívánó törekvések vezettek oda, hogy egyrészt a barlanglakásokban is kialakultak a homlokzatot védő, kőoszlopos tornácok, másrészt megszülettek a kétszintes, az „emeletes" pinceházak. A pinceházakat vágó népi mesterek ez utóbbi formával már meg is kívánták haladni a falu korábban ismert lakóháztípusait, mert az emeletes parasztház, mint tudjuk, a barlanglakások építési korszakánál csak jóval későbbi időben vált elérhetővé. A tornácos pinceház tipikus példájaként mutatjuk be a Toldi u. 27. számút. Az ámbitus nemcsak a homlokzat mögött húzódó pitvart és lakószobát védi, hanem a pince bejáratát is, ahol a hordókkal való közlekedés miatt a szélső oszlop mellett szélesebb bejáratot hagytak (30. kép). Az Üttörő u. 26. és a Zrínyi u. 16. számú „emeletes" házak úgy keletkeztek, hogy az eredetileg a felső szinten levő lakás elől elhordva a földet, követ, lemélyítették, „lerejtették" az udvart, majd a homlokzat alatt a sziklát függőlegesre vágták és abban, onnan vájták ki az alsó szint helyiségeit. Nemcsak Szomolyán, hanem az egész bükki tájban a legfejlettebb barlanglakást a Toldi u. 13. szám alatt Bauer György kőfaragó készítette. Az udvar építményei és maga a lakóház is a jómódú iparos és egyúttal szőlősgazda korábbi életmódját, igényeit tükrözik. Figyelmet érdemel a lakóház, elegáns, kőoszlopos ámbitusával és az egyszerűbb emeleti homlokzattal. Az itt felismerhető ajtóelfalazások részben az előbbi esetekkel hasonló keletkezésre utalnak, részben arra, hogy az emeleti traktus hombárral, gabonás szuszékokkal gazdasági rendeltetésű, ezért a rakodás megkönnyítésére egy időben itt tényleg ajtók nyílhattak. A lakóhelyiségekben mind a két szinten kő ágast látunk (31—32. kép). 21