Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA Sohasem látott tájak, távoli népek, egzotikus kultúrák mindig megragadják a nézőt. Idevonatkozó filmek, könyvek, előadások sok­szor jobban lekötnek, mint a szokott életünk velünk haladó kérdé­seivel foglalkozók. Számunkra legtermészetesebb a magunk valósá­ga, öltözködésünk, viselkedésünk, ételeink, szokásaink, tehát élet­formánk, életvitelünk. A megörökölt és magunk teremtette világ egocentrikusságán át szemlélünk mindent, ahhoz mérjük a mást, s csodálkozva állunk meg minden tőlünk elütő életforma előtt. Ez a magyarázata annak, hogy szívesen nézünk távoli tájakról és népek­ről, ismeretlen állatokról készült filmeket, állunk meg érdeklődéssel egy ismeretlen márkájú autó mellett. Különös öröm lehetne magunk vagy társadalmunk gyermekkorá­nak viszontlátása valamilyen ma még nem létező időgép segítségé­vel. Miskolc város serdülő korát tárja elénk Benkő Sámuel Topog­raphia oppidi Miskolcz historico-medica, tehát Miskolc város törté­neti-orvosi helyrajza c. munkája. A szerző városunk tudós orvosa volt több mint négy évtizeden át. Nemcsak sokat tudott és látott, írásaival — nem ez az egyetlen könyve — korát, sőt az utókort is megörvendeztette. A közel kétszáz éves, alapos leírás, — mondhat­nánk mai szóhasználattal élve — útikönyv a városról. Tudósít a vá­ros történetéről, históriája jelentősebb eseményeiről, a geográfiai helyzetről, a lakosságról, a város épületeiről, vizeiről, a közigazga­tásról és még sok minden másról. Részletesen leírja a szőlőtermesz­tést és borkészítést, a város egészségügyét és a gyógyítás korabeli módjait, az időjárást és a meteorológiai előrejelzés módjait. Ajánljuk okulásul városunk népének! Szabadfalvi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom