Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

bárral váratlanul támadja meg és szórja szét őket. A megriadt miskolciak vagyonukat az ellenség szeme elől részben a földbe rejtették, részben a szomszédos erdőségekbe vitték, ők maguk pedig rémülten elmenekültek, és igen nagy anyagi veszteségeket szenvedtek. 1672-ben, július 30-án délután egy és két óra között hirtelen tűzvész ütött ki; rövid idő alatt a Czikó, Derék, Szirma utcák porig égtek, sok gyereket és a betegségük miatt ágyhoz kötött felnőttet találtak megfulladva a házakban és az utcákon, és a lakosok holmija csaknem mind elégett. 1673-ban: hogy a városbíró tisztét kevésre becsülték, onnan tudjuk, hogy Asztalos Péter szívesen fizetett a város közpénztárába 100 forintot, nehogy arra kényszerítsék, hogy elvállalja a bírói, vagy szenátori vagy vámszedői hivatalt, hanem csak az igen hatalmas török császár adóját szedje. Mikor pedig elmúlt az 1685. év, Lakatos János ezért végül 200 forintot fizetett. 1678-ban, mikor Tököli Erdélyből magával hozott 20 000 katonát, Felső-Magyarországot elárasztotta, és a bányavárosokat a császártól elragadta. Az elszánt felkelők egyesült lovas és gyalogos serege Szikszó felől a városunkhoz közeledett, hogy azt kifossza. A város bírája és szenátorai könyörögve járultak eléjük és kérték, hogy kíméljék meg a várost; de sem a siránkozás, sem az esdeklők könyörgése nem ért semmit, sőt egy ember a tömegből puskát ragadva a szembe jövő bíró combjára irányozta fegyverét, és söréttel mindkettőt átlőtte. Ebből a sebből a bíró 10 hét elmúltával épült fel. 1679-ben itt tavasszal és ősszel olyan erővel dühöngött a pestis, hogy csak ősszel 1500 volt az olyan áldozatok száma, akiket díszesebb temetéssel, harangszóval kísértek az utolsó útjukra. 1685-ben városi rendelet mondta ki: ha valaki (tekintet nélkül arra, hogy nemes, vagy nem nemes az illető) a bíró tudta nélkül megkísérli holmijait a heti vásárra bevinni, és déli tizenkét óra előtt eladásra kitenni, vagy megpróbál a városon kívül menni és ott a faluról piacra hozott eladó holmikat nyereség céljából, vagy másért összevásárolni, 2 forintra bírságolják meg. Ugyanebben az évben, május 7-én a nemes és nemzetes szendrői kapitány (a nevét elhallgatom) német csapat segítségével berontott a városba, és az itt rejtőző rebellisek közül néhányat levágott, másokat elfogott, ismét másokat megfutamított, és mivel a többiek bevették magukat a toronyba, a németek dühvel fordulva ellenük minden oldalról megrohanták a templomot, ajtaját betörték, a templomban elhelyezett ládákat meggyalázták, aztán beszáguldozták és feldúlták a szomszédos iskolákat, paróchiákat, borospincéket, és más hasonló istentelen károkat hagytak maguk után. 17