Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

XXIV. § ISMERTETEM AZT A MEGFIGYELÉST, amit a neves Baglivius jegyzett föl, és amelyet nekem csaknem egy teljes éven át észlelni kedvem szerint nem sikerült Az újhold kezdete után két vagy három óra múlva figyeld meg, milyen az időjárás, és milyen szelek uralkodnak akkor; és amilyen időjárást és szeleket figyeltél meg az említett órákban, olyanok maradnak az új holdtól számított harmadik napig, annak is addig az órájáig, amikor az új hold kezdődik. Ha a harmadik napon nem változik, úgy marad az ötödik napig az említett óra körül; ha az ötödiken sem változik, olyan marad a hetedikig, a hetediktől a kilencedikig, a kilencediktől a 11-ig, a 11-től a 13-ig, ettől a 15-ig, aztán a 17-ig, innen a 19-ig, majd a 21-ig, ettől a 23-ig, 25-ig, ettől végül 27-ig, a holdidőszak végéig. XXV. § AZ IDŐJÁRÁS 19 ÉVES SZAKASZAIBÓL Bizonyos mértékig előre megállapítható az időjárás és az, hogy terméketlen, vagy termékeny év következik-e A neves Mead ugyanis mások nyomán régebben kimutatta, hogy a holdnak éppen a földi dolgokra van a legnagyobb hatása; A hold juttatja nekünk egyebek közt a derült vagy felhős napokat, az erős záporokat, a viharokat, a szeleket, a szárazságot, a csapadékos időt földünkkel való szomszédsága következtében. Távolsága ugyanis csak 8000 mérföldnyi tőlünk, és szoros kapcsolatban van velünk. Ezeket az összefüggéseket részben ismerjük is. A feltevés szerint 19 év elmúltával ugyanaz az újhold és telihold és ugyanazok a Hold-fázisok és hatások térnek vissza. Ennek következtében, mivel egyrészt pontosan megy végbe a Hold-ciklus, azaz az éveknek az a sora, melyeknek elmúltával az újhold és telihold stb. ugyanarra a napra esik, továbbá az időjárás 19 éves szakaszokat alkot, lehetséges a jövendő dolgok homályát megvizsgálni és meg lehet előre állapítani bizonyos mértékig az időjárást, és azt, hogy termékeny vagy terméketlen év következik-e. XXVI. § A VÁROST KIVÁLTSÁGOKKAL ÉKESÍTIK 1411-ben az egykori Felséges Zsigmond, Isten kegyelméből római császár és Magyarország stb. királya, engedélyt adott mindkét városnak, melyeket Ö- és Űj Miskoltznak neveztek, hogy üresedés esetén az egyházközség lelkészét, azaz a plébánost szabadon válaszszák. Kelt a fentemlített Miskolcon, a böjt első vasárnapja utáni 5 harmadik napon.