Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

Ságokról és hegyekről; hogy keleten, nyugaton, vagy más égtájon feküsznek-e; azokról a növényekről és állatokról, melyek kiváltképp a hazai földön találhatók, valamint az ásványokról, továbbá a föld más hatásairól. Azután írjanak a lakosok szokásairól, vérmérsékletéről, a családi betegségekről és a kezelés módjáról, amellyel meggyógyítják azokat; a helybeli gyógyításról, vagyis azokról a gyógyszerekről, melyek a hazai földön találhatók; az időjárás különböző fő hatásairól és más számtalan dologról, ami a betegségek keletkezésének hol kedvez, hol gyógyítja azokat. Akik hideg és nedves helyen laknak, azok nagyfejűek, kövér testűek, duzzadt ajkúak, dagadt arcúak stb. Némelyik vidéken törpe termetű emberek születnek, némelyiken hosszú és magas emberek, másokon vastag nyakuktól eltorzított golyvások. Egyes vidékek a száraz betegségre és makacs köhögésre teszik az embereket hajlamossá, mint például Britannia, más vidékek a pestisre, vagy más betegségre. Ahogy a vidékek különböznek egymástól, ugyanúgy nem csekély különbség figyelhető meg az emberek jellemében is a félénkség és bátorság, a gyönyör és fájdalom és a lélek más érzelmeit illetően, mintha a lelki állapotok nyomon követnék a testi változás hatását. Ha ezeket mind össze nem gyűjtik maguknak valamennyi vidék orvosai, aligha lesznek képesek vidékük betegségeit tökéletesen meggyógyítani, mint ahogyan az előrelátó Celsus mondja az orvostudományról szóló említett művében, hogy a vidékek természete szerint különböznek az orvosságok fajtái, és másra van szükség Rómában, másra Egyiptomban, vagy Galliában stb. Hogy milyen a miskolci légkör, azonnal érthető egyrészt a város fekvéséből, másrészt az én meteorológiai megfigyeléseimből: szinte az egész város egy magasabb síkságon fekszik, úgy, hogy észak és dél felől dombok húzódnak vele szemben, nyugatról kelet felé pedig lejtős síkságba megy át, amelyen keresztül a szelek könnyen bejutnak, és nyáron mérséklik a nagy forróságot, a többi évszakban pepid a lassú levegőt hozzák mozgásba. A levegő tehát egészséges, nem túlságosan könnyű, nem súlyos, hanem olyan, amilyet a neves Huxham megkíván a tüdő tökéletes légzéséhez Phisico-Medic c. munkája I. kötetének 5. oldalán. Egyelőre az új város és az említett Mindszent falu levegőjét egészségesebbnek tartják, mint a régi városrészt, amely mellett a Szinva folyó folyik. Az előbbi helyek ugyanis észak és kelet felé magasabban fekszenek, s jóval távolabb vannak a víztől, s itt az északi szelek szakadatlanul fúl (fújnak); az utóbbiakat ellenben sűrű, lápos szennyeződés borítja, ki vannak téve a Szinva kigőzölgéseinek és áradásainak, és itt a legtöbb ház szinte el van temetve a völgyben. Hogy melyik utca egészségesebb a másiknál, azt majd csak akkor lehet meghatározni, ha olyan táblázat készül, amelyen egyházközségekre osztva rajta lesz a egész város, és a helyi plébánosok és segédeik minden egyházközségben feljegyzik, hogy néhány éven át hány, milyen korú és milyen nemű ember halt meg különféle betegségekben. Minthogy ez nem nagy munka, végezzék el a köz javára: e tevékenységükért megőrizzük örök emlékezetüket. 3>