Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

szonnal együtt. Ugyanez a hatása annak, ha friss tehéntejet öntenek a borba. A borok kevésbé savanyodnak, ha Benedikta-gyökeret, vagy pa­radicsomszemeket, vagy a levendulaág végét zacskóba téve a boros­hordóban felfüggesztve tartják. Ha pedig már megsavanyodott a bor, úgy lehet megjavítani, hogy négy uncia egészséges búzát tiszta vízben zörgésig főzünk, s kihűlés után zacskóba rakunk, majd a hordóba tesszük, miközben a bort gyakran megkeverjük. A fehér borok üde színt kapnak, ha mésszel és gyöngyvirág szá­raz leveleivel vegyítjük. A penészes régi borokat nehezen, az újabbakat könnyebben le­het javítani; ily módon-a sűrű, romlott seprőről le kell önteni őket és új hordóba átönteni, melyet előzőleg kénnel itattak át; vagy mi­után lefejtették, új seprőre kell önteni, vagy két uncia tört ősziba­rackmagot, vagy Csaba irfüvet vagy fél uncia szerecsendió-olajat kell hozzátenni; vagy ha ez az eljárás költségesnek látszik, a dohos bort kell ürmössé változtatni a következő módon: 1 font örvénygyö­kér, 1—1 uncia galangagyökér, édes kömény, szegfűszeg, fahéj, ko­riandermag, keserű narancs — négybe vágva —, 2 uncia édesgyökér. Ezeknek a keverékét tegyük zacskóba, ezt a hordóban függesszük fel, és miután azt gondoljuk, hogy a penészes bor megjavul, kivéve onnan a zsákocskát, másik penészes borba tegyük át. Vesd össze: Lamynál, Párizsban, 1781-ben megjelent könyvvel; U art d'amelio­rer, et de conserver les vins, avec meilleure maniere de les preparer, de prevenir... (A borok megjavításának és tartósításának művésze­te; a legjobb módszerek ahhoz, hogy a borokat elkészítsük, hogy megakadályozzuk és megszüntessük azokat a változásokat, amiknek ki vannak téve, és hogy felismerjük a hamisított borokat; ezt követi 105 titkos eljárás vagy repectgyűjtemény áttekintése, ami azok szá­mára szükséges, akik mindenfajta bort hosszú időn át szállítani vagy tartósítani akarnak.) Nem a miskolciaknál, de a borkereskedők közt volt igen elter­jedt az az ártalmas módszer, amellyel a bor erejét, ízét és tartóssá­gát kutatják. I. Kénfüsttel, mely az élő testnek ártalmas, mert hőséget, szom­júságot, kiszáradást, kiütéseket, sápadt arcszínt, fejfájást, reszketést, hirtelen részegséget és egyebeket okoz. Ennek az ismertető jegye: az ezüstöt és az aranyat feketére festi, és az asztalra ejtett cseppje fehér foltot hagy maga után. Vajon az ásványi sav hozzáöntése ja­vítja-e a kénezett bort és elűzi-e a kénfüstöt? II. Tört mészkővel, alabástrommal, márvánnyal tisztítják a bort, fokozzák a színét, a vörös bor így feketébe áthajló telítettebb ru­binszínű lesz. Ha az ilyen bort megisszák, az a beleket kiszárítja, a véredényeket elzárja, köveket okoz és szaporít, megnyilvánul vize­letszerű szaggal, 5 seprőben és az ilyen bor ízében a természetes sa­vasság alig érezhető; ha hamuzsír oldatot öntenek hozzá, a mészkő fehér por formájában kiválik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom