Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

szonnal együtt. Ugyanez a hatása annak, ha friss tehéntejet öntenek a borba. A borok kevésbé savanyodnak, ha Benedikta-gyökeret, vagy paradicsomszemeket, vagy a levendulaág végét zacskóba téve a boroshordóban felfüggesztve tartják. Ha pedig már megsavanyodott a bor, úgy lehet megjavítani, hogy négy uncia egészséges búzát tiszta vízben zörgésig főzünk, s kihűlés után zacskóba rakunk, majd a hordóba tesszük, miközben a bort gyakran megkeverjük. A fehér borok üde színt kapnak, ha mésszel és gyöngyvirág száraz leveleivel vegyítjük. A penészes régi borokat nehezen, az újabbakat könnyebben lehet javítani; ily módon-a sűrű, romlott seprőről le kell önteni őket és új hordóba átönteni, melyet előzőleg kénnel itattak át; vagy miután lefejtették, új seprőre kell önteni, vagy két uncia tört őszibarackmagot, vagy Csaba irfüvet vagy fél uncia szerecsendió-olajat kell hozzátenni; vagy ha ez az eljárás költségesnek látszik, a dohos bort kell ürmössé változtatni a következő módon: 1 font örvénygyökér, 1—1 uncia galangagyökér, édes kömény, szegfűszeg, fahéj, koriandermag, keserű narancs — négybe vágva —, 2 uncia édesgyökér. Ezeknek a keverékét tegyük zacskóba, ezt a hordóban függesszük fel, és miután azt gondoljuk, hogy a penészes bor megjavul, kivéve onnan a zsákocskát, másik penészes borba tegyük át. Vesd össze: Lamynál, Párizsban, 1781-ben megjelent könyvvel; U art d'ameliorer, et de conserver les vins, avec meilleure maniere de les preparer, de prevenir... (A borok megjavításának és tartósításának művészete; a legjobb módszerek ahhoz, hogy a borokat elkészítsük, hogy megakadályozzuk és megszüntessük azokat a változásokat, amiknek ki vannak téve, és hogy felismerjük a hamisított borokat; ezt követi 105 titkos eljárás vagy repectgyűjtemény áttekintése, ami azok számára szükséges, akik mindenfajta bort hosszú időn át szállítani vagy tartósítani akarnak.) Nem a miskolciaknál, de a borkereskedők közt volt igen elterjedt az az ártalmas módszer, amellyel a bor erejét, ízét és tartósságát kutatják. I. Kénfüsttel, mely az élő testnek ártalmas, mert hőséget, szomjúságot, kiszáradást, kiütéseket, sápadt arcszínt, fejfájást, reszketést, hirtelen részegséget és egyebeket okoz. Ennek az ismertető jegye: az ezüstöt és az aranyat feketére festi, és az asztalra ejtett cseppje fehér foltot hagy maga után. Vajon az ásványi sav hozzáöntése javítja-e a kénezett bort és elűzi-e a kénfüstöt? II. Tört mészkővel, alabástrommal, márvánnyal tisztítják a bort, fokozzák a színét, a vörös bor így feketébe áthajló telítettebb rubinszínű lesz. Ha az ilyen bort megisszák, az a beleket kiszárítja, a véredényeket elzárja, köveket okoz és szaporít, megnyilvánul vizeletszerű szaggal, 5 seprőben és az ilyen bor ízében a természetes savasság alig érezhető; ha hamuzsír oldatot öntenek hozzá, a mészkő fehér por formájában kiválik.