Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)
De most elég ennyi, és a tanultabbak elméjét fogom a következő kérdésekkel fárasztani: Vajon a fentiekből az következik-e, hogy egykor Magyarország egy hatalmas tó, vagy a tenger része volt? — ahogy ezt állítják. Abhandlungen einer Privat-Gesellschaft in Böhmen zur Aufnahme der Mathematik, und Natur-Geschichte. Prága, 1775. (Egy magántársaság értekezései Csehországban a matematika és a természettudomány felkarolására) című műben. De Angliát, Franciaország egy részét, Hollandiát, a katolikus Belgiumot, Németország egy részét, sőt Európa, Afrika és Amerika nagy részét is homokos tengerfenéknek vélik. Sokan már attól tartanak, hogy végül is az aggályosabb filozófusok a földkerekség összes szárazföldjét tengerfenéknek hiszik majd. Vessük össze ezzel a véleménnyel az én Protogea, avagy Prima telluris formatio (A föld első alakja) című, Leidenben nemrégen kinyomtatott könyvemet. Vajon ezzel az elmélettel, mely szerint Magyarország egykor a tenger egy része volt, meg lehet magyarázni a felszínen vagy a hegyek és dombok belsejében talált kagylóknak, gyantás fáknak és kővé vált fatörzseknek az eredetét? Vajon nem a természet maga készít kövesítő nedvet? Ami az elsőt illeti, az nem biztos, mivel eddig még senki sem mutatta ki, hogy a tengervíz fölért a hegyek és dombok csúcsáig, és hogy a kagylók odáig feljutottak: az utóbbi nézet valószínűnek tűnik; Albertus Magnus beszél egy fáról, melyre a tengerparton bukkantak teljesen megkövesedve, fészekkel és benne levő madarakkal együtt; a diós-győri völgyben is találtak kővé vált faleveleket, ágakat, gyökereket. Vajon nem a föld saját tengelye körüli forgása és centrifugális ereje magyarázza ezeket a jelenségeket? Lásd: a kiváló Buffon Epocha c. művét. Vajon nem a Noé korabeli özönvíz következményei ezek? Ügy tűnik, hogy igen. Ugyanis abban a rendkívüli időben a tenger fenekéről kimozdult víz a földre zúdult, és nagy örvénylés közepette beömlött a hegyekbe, ott kagylókat és más effélét is lerakhatott; homokkal, iszappal boríthatta ezeket, vagy betemethette a különböző hegyekben. Űgy látszik, hogy a fatörzsek is úgy kerültek a földbe, hogy az özönvíz földrengéssel járt együtt, és a mindenütt szétrepedt föld fatörzseket nyelt magába. Újból kérdezhetjük, vajon ez az özönvíz Magyarországot is érintette-e, azaz általános volt-e? Ebben az angolok jeles tudósai régen kételkedtek. Vagy Steno véleménye L. de solido intra solidum (A szilárd kéreg közti szilárd anyagról c. könyv 33. old. vonatkozik-e problémánkra, azazhogy a mai hegyek és dombok nem léteztek a világ kezdetétől, hanem a föld sokszoros rengése, a földből kitörő tüzek, a folyók és tengerek áradásai folytán, újabban jöttek létre olyan képződmények, amik előbb nem voltak?
