Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

A ház keleti oldalán: Non amor, atque preces, odium, nec dona, timores, Respectusque movent: reddo cuique suum. (Sem szerelem, kérés, adomány, vagy gyűlölet átka, Hidd el, nem hat rám: azt adom én, ami jár.) Az észak felőli oldalon: Justitiae quam cara Comes prudentia juris! Jure, justitia floreat haecce domus. (Mily csuda szép együtt az igazság és az okos jog! Joggal, igazsággal, légy koszorúzva, te ház!) E szép házak közé számít az új városban a Fáy-ház, a régi vá­rosban az örmények, ugyanitt a helvét hitvallásúak lelkészeinek há­za, a Mind-Szent utcában a plébánia épületei, a Foglár-ház vagy az Apátság épülete, végül a Zöldfához címzett fogadó. Láthat az ember ezenkívül is természetesen itt-ott épületeket, amelyek nem elhanya­golt falusi házak, hanem szilárd építésűek. Azok a kis házak pedig, amelyek a város szélén láthatók, inkább kunyhóknak nevezhetők, falaik ugyanis fából készültek és szalmatetősek. XI. § ISKOLÁK Két gimnázium működik: az egyik a minorita atyáké, ami nap­jainkban nemrég épült, ebben négy iskola dolgozik dicséretreméltó szorgalommal; a másik a helvét hitvallásúaké, ebben a humán tár­gyakat tanítják; ezekhez tegyük hozzá az elemi iskolákat, melyeket mostanában vezettek be gyümölcsöző haszonnal. XII. § VIZEK A város édesvizei közt első helyen áll az esőzésektől gyakran megduzzadó Szinva; ez a Szt. István emlékére elnevezett hegy ol­dalából Diós-Győr falu mellett fakad jéghidegen, és onnan hirteler zúgással folyik le az alatta elterülő völgybe; de midőn mintegy háron stádiumnyi utat megtett, a föld alá búvik, s ugyanennyi stádiumol tesz így meg, majd mintha más forrásból eredne, ismét a felszínre tör, és új medret keres. Ezután meredek sziklákra jut, s hegyi pa­takként, a mélységtől, melyen átfolyik, még vadabbul omlik alá ha­talmas zúgással. Képzelj el egy olyan vízesést, amely egy igen ma gas ház meredek tetejéről zúdul le: ez a ház a hozzáférhetetlen éi meredek szikla: alul a kemény kőzetet mély gödörré vájja ki, eb­ben a beleömlő víz egy tavat alkot, a túloldalán pedig kifolyik. É; ott is egy völgy tárul elénk, amelybe a patak abból a tóból csordo gál. Később ismét egyesül egy másik kis patakkal, melyet Garadná

Next

/
Oldalképek
Tartalom