Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

vannak, nyáron és ősszel rakásba gyűjtött görögdinnye terem dúskálásig. A só és méz bőséges; a boltok a város mindkét során különböző ritka külföldi árukban is gazdagok. IX. § A szerző elmondja, hogy a lakosok A MAGYAR KIRÁLYI SZENT KORONA TERÜLETÉN MIKÉNT TELEPEDNEK MEG Bizony óriási munkát igénylő dolog nekem azt a gordiuszi csomót megoldani, hogy vajon Szt. István király korában, vagy századok múltán számított-e ez a terület a Korona királyi birtokai közé; ám nem kételkedem, hogy az olvasók többségének némi gyönyörűséget fogok nyújtani azzal a törekvéssel is, ha ennek a területnek a sorsát II. Miksa, a dicsőséges császár és király uralkodásától írom meg az én koromig. A városi levéltár és az 1608. évi 22. t. c. tanúsítják, hogy a fentnevezett király és császár ezt a várost a diós-győri uradalommal együtt — amelyhez a hazai törvények tanúsága szerint mindig szoros kötelékkel kapcsolódott — zálog címén először Prinyi Gábornak és feleségének, Ország Borbálának engedte át. Eközben, mivel Prinyi Gábor utódok vigasza nélkül halt meg, a fentemlített özvegye a királyi birtokokat nővérére, Ország Ilonára hagyta végrendeletében. Ezt Enyingi Török Ferenc vette feleségül, és a házasság jogán ezen királyi birtokok örököse lett, majd 1582 körül a legszentebb I. Rudolf császártól és királytól világi beiktatást eszközölt ki: A Török-birtokot a Nyári és Haller család kapta, végül erről a családról az egész uradalom ismét a királyi kincstárra szállt, és Miskoltz lakosai egészen a XVIII. sz. elejéig szüntelenül ennek alattvalói voltak, amíg a dicsőséges Lipót király irántuk megnyilvánuló kegye és ama nagy összegű pénz révén, amit az államkincstárnak leróttak, Miskoltz egész területét zálogba kapták, és ezzel együtt 25 évre terjedő adómentességet és kiváltságot szereztek maguknak. Ebben a dicső emlékezetű VI. Károly császár és király megerősítette őket. A 25 év elteltével 1731-ben a Miskoltzi Közösség szabadsága és megélhetése megtartására — amennyire tőle telt — mindent elkövetett, és a szerződéses évek meghosszabbítására törekedve az előbbi pénzösszeghez zálogtoldalék és ajándékba adás formájában új zálogpénzösszeget adott a kincstárnak — persze nagyon megterhelve és adósságba verve magát. Ettől az időtől egészen 1755-ig meghagyták magának és élvezte kiváltságát. Akkor pedig az isteni Mária Terézia ő szent királyi császári felsége Diós-Győr korona-uradalom és a hozzátartozó Miskoltz város visszavétele után az újra megváltást Szoraki Grassalkovicz Antal grófra, a magas kamara elnökére bízta; mindazonáltal Miskolc közösségének első alázatos folyamodására azonnal a legkegyelmesebben elrendelte, hogy ezt az ügyet ne csak elvonják a törvényes útról további kegyes rendelkezéséig, hanem későbbi, május 24-én a kegyelmes elnökhöz Bécsben kiadott rendeletében meghagyta, hogy az ügyet