Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

vissza. Ezek néhány emberöltőn át éltek ezeken a földeken, míg végül IV. Béla király alatt a tatárok szétszórták és elűzték őket. Ezeket más magyarok követték, nem Örs utódai, hanem azok közül valók, akik azelőtt a Tiszán túl, vagy a Duna vidékén laktak. Ezekhez jöttek oseh, horvát, orosz, vandál eredetű szlávok, akik különböző események folytán kerültek ide. Azután osztrák, stájer, bajor, sváb, frank, szász származású germánok, örmények, akik rácokkal, görögökkel és törökökkel keveredtek; zsidók és cigányok. Az elsőség a városban a magyar nemeseké: a hagyomány szerint néhány százan vannak; egyesek őseik magas hivatalairól és haditetteiről nevezetesek. A leghíresebb családok pedig jog és érdem szerint így következnek: A Dőri/-család, melyből a főméltóságú jobbaházi Dőry Ferenc gróf volt díszére nemes nemzetségének; és mint országnagynak és főpohárnoknak csontjai 1788-tól itt nyugosznak. A Borstól származó, Borsy-család is híres, amelyről azt mondják, hogy Borsod területéből és a mellette fekvő Gömörből igen hatalmas vármegyét hozott létre, és ebben a szép vármegyében első főispán volt. Lásd: Severinus: Magyarország történelmének áttekintése kiváltképpen az ifjúság használatára kiadva, 2. rész, nagy nyolcadrét formában. A Büki-család, amelyből ma az atyai vér jogán és a köz kívánságára Bük Zsigmond alispán ékesíti a megyét. A Fáy-család, régi eredetű, kiterjedt és sok dicséretre méltó. A Szepesi-család, amelyből Szepesi Sámuel bárói címet visel; A Szathmári-család, mely többek között az elhunyt Szathmári György személyéről híres. A Mocsári-család, stb. A lélekszám csaknem 13 000-re rúg. 1780-ban a születések száma 593 volt, a halálozásoké 339. Fiú 310, lány pedig 283 született. Az új házasságok száma 141, az összes házasságot kötötteké: 2286. V. § VALLÁS A város lakói az ősi katolikus hitben egészen az XVI. sz. közepéig megmaradtak; akkor aztán, mikor Magyarországon bel- és külviszály lángolt, a külországokban pedig elszakadás következett be a hittételektől, ők is elhagyták apáik vallását, és helvét hitvallásra tértek át. Ezekből igen sokan, köztük nemesek is az idő múltával lemondva a református vallásról, a visszatérhetési jog szerint ismét áttértek katolikus hitre. Az 1780-ban készült népszámlálási táblázatból kitűnt, hogy a katolikusok száma 3980 volt, a helvét hitvallásúaké 8433. Az ágostai hitvallásúak 508-an voltak, görögkeletiek 157-en és zsidók 70-en. VI. § A KÖZIGAZGATÁS Más a nemeseké, ismét más a nem nemeseké: azok e nemes 23 vármegye közgyűlésének vannak alávetve, amit azelőtt az idők vi-