Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

I. VÁRAK Arló — Várhegy — Rátold vára Pesty Frigyes által összegyűjtött Helységnévtárban a községre vonatkozóan csak nagyon kevés határrész, dűlő neve található. A felsorolásban a Várhegy nem szerepel. A kaszálók között azonban a „Vártó" elnevezést találjuk, s ez a vár létére utal.

2 1562-ben egy megerősített kastélyt építettek a községben, a Pásztói család birtokán, amiben 1563-ban 6 lovas, majd 4—12 zsoldos katona biztosította az őrséget.

3 Csépányi Árpád Rátold .várának nevezi, s azt állítja, hogy már a honfoglalás előtt volt ott földvár, amit a törökök közeledésének hírére kitataroztak. Ezt a várat a füleki bég 1583-ban elfoglalta és felégette. Ugyancsak megemlíti, hogy a váron kívül a Pásztói család kastélyát is elpusztították. Kár, hogy az adatainak hitelességét igazoló forrásmunkákat nem jelöli meg.

4 Fekvése. A Szohony völgye és a Hódos-patak találkozásánál, Ariótól délre keskeny, meredek hegyvonulat emelkedik, mely keletről lezárja a Hódos-patak völgyét. A hegyvonulatnak az Arlói-akna fölötti, 340 m-es magaslatát nevezik Várhegynek. A Várhegy északi irányban egy gerinccel lankásan ereszkedik le a falu utolsó házaihoz. Nyugati irányban igen meredek oldallal zárja le a Hódospatak völgyét. Keleti és északkeleti oldala lankásabban ereszkedik a Szohony völgyébe. Déli irányban éles gerinc köti össze a Buska-tetővel (2. kép). A Várhegy teljes területe fátlan legelő. A hegy agyagos homokból felépített, üledékes, helyenként mély, vízmosta árokkal szabdalt. A vár területe. A Várhegy kúpja kb. 10 m-re emelkedik ki az észak-*déli irányban húzódó gerincből. Déli irányban elkeskenyedő, tojásdad alakú kúp szolgálhatott a vár területéül. Legfelsőbb, viszonylag sima területe 8—10 m széles és 14—16 m hosszú. Az északi irányban fokozatosan lejtősödő, éles gerincet egy kisebb bevágás szakítja meg. Ez származhat a hegy oldalában vezető régi kocsiút bevágódásától, de lehet a gerincvonulatot megszakító mesterséges bevágás is. Ugyanezt mondhatom a déli bevágásra is. A hegycsúcs uralja a Hódos-patak völgyét mindkét irányban, de jól szemmel tartható a Disznósd-patak völgye és a Szohony völgye is. A vánkúp viszonylag lapos részén a talaj határozott elszíneződést mutat. Amíg az oldalban mindenütt előtűnik a világossárgás homokos agyag, addig a felső szinten vékony, fekete, humuszos kultúrréteg látható. Ebben a rétegben három kisebb méretű, korongon készült, jellegtelen cserépdarabot találtam (3. kép).