Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

ÖSSZEFOGLALÁS Az Ózdi járás Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén terül el. Északkeleti részét Csehszlovákia határolja. Területe két történelmi vármegyéből, Gömör és Borsod megyéből alakult. A járás egész területe hegyes, dombos vidék. Csak a folyók, patakok völgyében találni kevés sík területet. A nyugatról keleti irányba folyó Sajó két részre bontja a járást. Az északi rész, kb. a járás egyharmada, régebben putnoki székhellyel külön járást alkotott. E terület a Cserehát-hegyvidék legnyugatibb vonulata. A Sajótól délre levő terület pedig a Bükk előhegye. A déli részét Ó'Bükknek is nevezik. A Sajó völgyét délről meredek oldalú hegyvonulat zárja le. Az északi oldal lankásabban megy át a hegyvidékbe. A meredek hegycsúcsok, a keskeny, éles gerincvonulatok végződései igen alkalmasak voltak erődítés, vár építésére. Ilyenben bővelkedik járásunk területe, s ezt jól fel is használták. A várak jelentős részét a Sajó völgyét szegélyező hegyvonulaton találjuk, s ezek mintegy lezárják az északi hegyvidéket. Azonnal feltűnik, hogy a déli szegélyen egész láncolata épült ki a váraknak, így a birinyi, sajónémeti, velezdi, vadnai várak. A folyó völgyének északi oldalát határoló peremvonulaton pedig csak a galgócit és a völgyben a putnoki várat találjuk. A többi vár a járás területén szétszórtan helyezkedik el. Többségük a völgyekben vezető útvonalak mentén. A Sajótól északra levő területen egy ilyet, a Zsuponyó-völgyben levő Kakasvárat találjuk. A másik vár a keleméri Mohosvár, utaktól távolabb, a hegyek között fekszik. A Sajótól délre levő területen aránytalanul több várat találunk. Az útvonalakat, völgyeket lezárók mellett két olyan van, mely a vidéket uraló hegycsúcson, a hegyek között fekszik. Ilyen a Vajdavár és a Vörösvár. Váraink egy kisebb részét a köznép földvárnak nevezi. Ezek között két olyat találtam, melyek bizonyíthatóan kővárak voltak. Ezek a bánhorváti és az upponyi földvárak. A rendelkezésemre álló szakirodalomból és a helyi lakosság hagyományai alapján az látszik valószínűnek, hogy a területünkön levő várak huszita várak voltak, azokat ők építették, kivéve a dédesi, putnoki és arlói várakat. A régészeti feltárás fogja bebizonyítani azt, hogy e várak korábban megvoltak-e és azt felhasználva erősítették meg a husziták, vagy valóban ő)k építették-e ki ott az erősségüket. Mindössze két hellyel kapcsolatosan értesültem olyan leletről, mely azt látszik bizonyítani, hogy ott már korábban is volt telep vagy erősség.