Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

41. kép. A vadnai vár fekvése a husziták a várat.

77 Pesty Frigyes

18 és Csánki Dezső

19 munkájában is találkozunk a vár nevével. Gömör vármegye történetében már többet olvashatunk róla. A kazai Kakasok, Giskrával szövetkezve, az Ulászló-párti Putnok ellen fordultak, miközben felépítették a vadnai várat.

80 Borovszky Samu így ír róla: „1457-ben Komorovsziky és Valgata elfoglalják Galgócot és Vadnát, hol kőből épített rablóvárat emeltek maguknak., Mátyás királynak, alig, hogy a trónt elfoglalta, első dolga volt a cseh rablók hatalmát megtörni. Rozgonyi Sebestyént küldte, hogy a vármegye bandériumával a huszita erősséget foglalja el és rombolja le. 1458-ban rövid idő alatt be is vette. Valgatát elfogta és rabláncon Budára kísérte.

81 Könyöki József pusztult várnak mondja.

82 Klein Gáspár arról értesít, hogy Vadna határában huszita földvár nyomai látszanak.

83 Gera László az alapfalakkal rendelkező várak között sor-olja fel.

8

'' Az alapfalak a föld alatt vannak és mesterséges árok veszi körül. Középen falazott ciszterna nyomai láthatók. A csehek építették.

85 Fekvése. A keleti irányban fokozatosan szélesedő Sajó-völgyében, Vadnánál torkollik be a Bán-patak völgye, déli irányból. A derékszöget bezáró völgy déli oldalát közel 300 m magasságú hegyvonulat zárja le. i Vadnától délkeleti irányban 2 km-re, Sajóivánkátói délnyugati irányban,