Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

képét mutatja, mint a vidékünkön több helyen, található, hegycsúcsra épült erődítést (21. kép). Balogh Béla tanulmányában''

1 bemutat egy 1820-ban készült térképet Pu';nok belterületéről. Ennek alapján jól lehet azonosítani a vár helyét. E térkép is várkastélyként jelöli a várat és a még meglevő épületeket, mellyel egybeépítve látszik a templom (22. kép). Ugyancsak Balogh Béla közöl egy 1841-ből származó helyrajzot a putnoki piacról és grófi lakról. Ezen a kastély rajza teljesen megegyező az 1820-ban készült térképen közölttel. Csak annyi eltérés mutatkozik, hogy a templomot már különálló épületnek tünteti fel. Putnok — Kakasvár A kazai Kakasok Giskra cseheivel egyetértőleg, s azok közreműködésével, a putnoki erdőben a Zsuponyó-völgyében várat emeltek, Kakasvárt építették, honnan többször háborgatták a Szukaföldet.- Nevét a kazai Kakas, Rátold-nembeli családtól kapt.a.

/|:! Fekvése. A Putnokot és Dubicsányt összekötő bánréve—miskolci útból északra nyíló Zsuponyo-völgybcn, az országúttól 3,5 km-re a völgy erősen keletre kanyarodik. Balra a Barackos-völgyet elhagyva, a Zsidó-völgy és a Lyukasfa-völgy közöti gerincen találjuk Kakasvár helyét. A 359 m magas Kovácsos-domb legnyugatibb, déli irányba húzódó keskeny nyúlványának végén, közvetlenül az erdei út felett, alig 30 m magasságban található (23. kép). Az 1917-ben részben helyesbített 71 000-es katonai térkép a Kerekfabérce feletti, 351-es magaslatot jelöli Kakasvárnak. A várhely a valóságban ettől jóval messzebb, délkeletre fekszik. A keskeny gerincvonulat kezdetben csaknem vízszintesen, majd meredekebben húzódik fel a Kovácsosdomb hegyvonulatához. Mindkét oldala egyformán, meredeken ereszkedik alá az északkeleti irányban párhuzamosan húzódó két völgybe, melynek alján elhanyagolt, régi földút vezetett. A völgyben húzódó patakmeder volt hajdan Gömör vármegye határa. 1966 tavaszán a Zsuponyó-völgyön át, Dövény faluig földgyaluval egy széles erdei utat képeztek ki. Így a várhelyet mindkét irányból, száraz időben motorkerékpárral is jól meg lehet közelíteni. 1970-ben bitumenezték is az utat. A vár területe. A várhely északnyugati—délkeleti tengelye kb. 21 m, északkelet—délnyugati tengelye 6 m. Alakja olyan téglalap, melynek déli vége félkör alakban végződik. E részen a hegyoldal lankásabban ereszkedik alá a völgybe, míg két oldalán igen meredek a hegy. Az északnyugati irányban felfelé haladó gerincet egy mesterséges árokkal elvágták (24. kép). A vár területe vízszintes. Sem falnyomokat, sem gödröket nem találunk rajta. Az egész terület és a hegyvonulat is középkorú tölgyfákkal benőtt. Talaján elszíneződést nem észleltem. Homokos,, agyagos, hordáiékos talaj.