Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

A vár területe. A területét csak a felületi domborzati viszonyokból lehet sejteni. A hegycsúcson egy észak—déli irányú, kb. 55 m hossztengelyű és 28 m szélességű, viszonylag sík területet találtam. E terület körül a terep hirtelen meredekké válik. Északi részén egy kb. 38 m hosszúságú és kb. 25 m széles, hepehupás kiemelkedést találtam, mely az előző síkból helyenként egy méter magasságba is: kiemelkedik. Ennek közepén van elhelyezve az országihatárkő (17. kép). Az 1970. évi, helyszíni bejárásomkor kis kéziszerszámommal megbontottam a kiemelkedőbb helyen a talajt és mészhabarcsot, valamint téglatörmelékeket találtam. Védelmi rendszere. A hegykúp jól kiemelkedik és uralja a környéket. A meredek hegyoldal miatt nehezen megközelíthető. A három lankásabb hegyoldalban a felső síktól számított 5—6 méterre egy-egy rövidebb, hosszabb levágást látni, míg a nyugati nyereg irányában az előzőtől kb. 10 méterrel lejjebb, egy két méter széles padkát látni, a nyereg teljes szélességében. A lakosság elbeszélése. Mint rablóvárat emlegetik. Lakói a kincsek harácsolása mellett, a családon belüli gyilkossággal is gyarapították vagyonukat. Az öregek elbeszéléseit átszövi a könyvekből, monográfiákból szedett történeti esemény.

28 Kelemér — Mohosvár A szuhafői református egyház jegyzőkönyvében található feljegyzés szerint, egy hatalmaskodási perrel kapcsolatos, 1450-ben tett nyomozás leírásánál említik, hogy a kazai Kakas család tagjai Giskra cseheivel egyetértőleg, s azok közreműködésével építették a keleméri erdőben a Mohosvárat.

2d Ferenczi Imre a huszita emlékeket őrző helynevek között sorolja fel a Kelemér közelében levő Vártető dombot.

30 Pesty Frigyes gyűjtésében is megtaláljuk a határrósznevek között.

31 Ha Bálint a vár építését a Gutkeledekinek tulajdonítja és a tatárjárás utáni időben határozta meg.

32 Fekvése. Kelemértől délre 2 km-re, a Keleméri-patak és a Szörnyűvölgy között fekszik a várhegy. Tőle keletre, közvetlen a várhegy lábánál találjuk a Kis-Mohos tavat, délre pedig a Nagy-Mohost. A Nagy-Mohos partjától déli irányban húzódik a Piroska-hegy, melynek 377 m-es vonulata zárja le a kilátást, de nyugati és északi irányban végigtekinthető a Keleméri'völgy a várhegy tetejéről. A várhegy a két Mohos-tó északnyugati partján meredeken emelkedik ki. Északi irányban fokozatos lankában ereszkedik le Kelemér irányába, a Keleméri-patak völgyébe. A hegyet jól gondozott tölgyfaerdő fedi. A várkúp alatt régi földút nyomai látszanak az erdőben. A hegyvonulat viszonylag laza szerkezetű, üledékes, Í5 agyagos homokból képződött.