Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

Kovács K. Kálmán elmondta, hogy még a háború előtti években, mint 12 éves gyermek, Vörösvár területén a megbontott, helyeken kíváncsiságból turkáltak több gyermektársával, s találtak több cserépdarab mellett egy ötpengős nagyságú pénzt. A széle szabálytalan volt, rajta alig kivehetően egy emberfej alakja látszott. Anyaga vörösréz volt. Otthon eltette, de ma már nincs meg. Édesapja mesélte, hogy fiatal korában a várhegy tetején egy mély nyílás, lyuk volt, melybe karókat dobáltak, s az nagyon mélyre hullott. A nagyapja mesélte, hogy még. a múlt században Csehországban volt katona és ott találkozott egv emberrel, aki, mikor elmondta, hogy domaházi, megkérdezte megvan-e még Vörösvár. Ha ő oda egyszer elmehetne, mondta, megmutatná, hogy hol van a várnak a bejárata s azt kibontanák, annyi kincset találnának a hegy belsejében, hogy az egésiz falu gazdag lenne.

25 Hangvny — Birínyvár — Birinyi vár 1285-ben a vidéket a Hangonyi család birtokolta. A Berény (Boren, Biríny) várban Hangonyi Máté lakott. Anamos Ivánka fiát Miklóst, 1295ben azzal vádolták, hogy a tatárok utolsó betörésekor Hangonyi Máté várát Berényt (a mai Birínyvár) erőszakkal elfoglalta és ott rablólovag módjára élt.

26 Vendé Aladár Gömör-Kishont vármegye községeinek ismertetésekor Biríny uárat Harmac községhez tartozónak mondja. A vár Hangony ós Harmac községek határvonalán fekszik. Ugyancsak ő állítja, hogy a vár helyén a XVI. században pálos kolostor volt.

27 Ez valótlan, mert a pálos kolostor a várhegytől kb. egy kilométerre a hangonyi határban, a mai Barát-völgyben volt. Fekvése. Hangonytól északnyugatra, kb. 5 km-re fekszik Birínyvár, a 3.51 m-es magaslaton A vár területe füves, míg körülötte közepes korú tölgy- és cserfaerdő fedi a hegyvonulatot. A várhegy északi irányban lankásan ereszkedik alá a Rima völgyébe. Nyugatra egy kis nyereggel kapcsolódik a 357 m-es magaslathoz. Déli irányban kevésbé meredeken, keletre igen meredeken ereszkedik a hegyoldal. A hegykúp a hegyvonulattal egyezően, agyagos homolk. A keleti oldalán több helyen növényzet nélküli homokkő padkát látni. A várhegy keleti oldalán kb. 60 m mély, meredek hegyoldalakkal határolt nyeregben vezető út köti össze a Hangony völgyét a Rima völgyével. Ez a földút vezetett Hangonyból Hármáéba. Ma már bokrokkal teljesen benőtt, de egyes helyeken még kétméteres útbevágódást is látni. A várhegy tetején húzódik keresztül a magyar—csehszlovák országhatár. Ezért csak a határőrség engedélyével kereshető az fel. Legkönnyebben megközelíthető Felső-Hangonyból északnyugati irányban, a Darnya felé vezető földútról. A Mihály völgyi puszta után levő völgyben északi irányba fordulunk és a bokrokkal benőtt régi földúton jutunk fel a várhegy alatti nyeregbe, honnan, a meredek oldalon kell felkapaszkodni (16. kép).