Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

15. kép. A vár területe volt, s így jól ismeri azt. Még 1910-ben a Nagy-Vörösvár közepén egy mély lyuk volt. Gyakran dobáltak bele követ, s az igen mélyre zuhant. Hosszú karókat te összekötöztek és leeresztették, hogy a mélységét megállapítsák. Volt az 25—30 m mély is. Később, mikor kivágták az erdőt, borókabokrolkat és gallyakat dobáltak bele. s utána földet hánytak rá, hogy a legelésző marhák bele ne essenek. Ugyancsak egy lyuk volt KisVörösvár közepén is. Beszélgetésünk alkalmával hozzánk jött egy 75 év körüli ember. Valamikor erdőkerülő volt e területen. Elmondta, hogy az 1930-as éveikbe.i Szőke Lajos molnár több helyen ásatott a várhegyen, de cserépdarabokon, s egy pénzdarabon kívül mást nem találtak. A vártetőtől 50—60 m-ra az oldalban egy falazott riszt találtak. Ezt kibontották. A követ hazaszállították. Beljebb hatolni nem tudtak, mert egy szikla zárta el a továbbhaladást. A kibontott falrész olyan volt, mintha egy bejáratot falaztak volna el. Elmondta továbbá, hogy a háború alatt Rimaszombat mellett találkozott egy cseh katonával, aki mikor megtudta, hogy domaházi lakos, megkérdezte ismeri-e Vörösvárt. A várról még annyit mondott, hogy cseh könyvekben le van írva a vár, s abban benne van, hogy a cseh husziták mielőtt elhagyták a várat, kincseket ástak el ott. Eleik Zimányi Sándor állítja, hogy a várhegyben alagútnak kell lenni. Kisgyermek volt még, amikor édesapja megmutatta a várhegy oldalán a bejáratot, de már akkor is be volt omolva. Ma már nem tudná megmutatni, hol volt. Ugyancsak ő mondta el, -hogy Elek Cs. Elemér az 1920-as években a szénégetőhely-ásás közben egy őrlőkövet talált a várhegy oldalában, amit hazavitt, s káposztáskőnek használták, míg el nem tört.

?/|