Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

vezetett a nagy barlangon, míg agy kisebb barlangba érénk, amely a nagyból nyílott. Stb." Fekvése. Borsodnádasd községtől délnyugati irányban légvonalban 5 km távolságban, 529 m magasságiban fekszik a várhegy, közvetlenül Borsod és Heves megye határán. Legkönnyebben megközelíthető Borsodnádasdról, a Vajdavári úton a Vajdavári-patak mentén, majd a Kört-völgyén át, a Kétberekközi puszta mellett elhaladva. Az út utolsó szakasza igen meredek a kúposán kiemelkedő várhegy oldalában (6. kép). A várhegy szabályos kúp alakban emelkedik ki a környező hegyekből. Különösen a déli oldal igen meredek. Északnyugati irányban, Szarvaskő csúcsa felé lankásabban köti össze egy gerincvonal (7. kép). A várhegy uralja az egész könnyeket. A északnyugati irányt kivéve, igen messze ellátni. Különösen a Tarna-völgyéhől Domaházára átvezető Nagyvölgyi út nagy távolságban végigtekinthető. A vár területe. A hegykúp teteje egy oldalán benyomott ellipszis alakú, teljesen sík terület. A hosszabb átlója kb. 30 m, rövidebb átlója kb. 25 m. Az egész terület és a hegyoldal is középkorú tölgyfákkal benőtt erdő. A felső, sík terület több helyen sűrű bozóttal fedett. A friss vaddisznótúrások 20—30 cm mélységben is igen sötét, fekete talajt mutatnak. Ez alatt sárga, agyagos-homokos üledékes talajt találtam. (1966-ban egyik helyszíni bejárásomkor három, jól kifejlett vaddisznót zavartam fel alvásukból.) A területen épület vagy mélyedés nyomát nem találtam. Védelmi rendszere. A teljesen sík várhegycsúcs déli oldala igen meredeken ereszkedik alá a mély völgybe. Az északi oldal valamivel lankásabban kapcsolódik az északra levő, alacsonyabb hegyekhez. E két oldalon, bevágást vagy földhányást nem találtam. Természetes védelmül szolgált a meredek hegyoldal. A keleti oldal kezdete szintén meredek, de kb. 15 m után lankásabban kapcsolódik a keleti, mindkét oldalról meredek hegygerinchez. Innen a legkönnyebb a megközelítése. Ezen az oldalon a csúcs peremétől mintegy 5 m-re egy rövid levágást találni, melylyel még meredekebbé tették az oldalt. Az északnyugati oldalon egy lankásan ereszkedő gerinc húzódik, mely összeköti a magasabb Szarvaskő csúccsal. E területen egy hosszabb levágás figyelhető meg. A levágásból keletkezett földet vízszintesen elterítették, s nem képeztek ki árkot vagy sáncot (8. kép). Egyéb megerősítést nem találtam, de annak sem akadtam nyomára, hogy itt valami építmény állott volna. Lakosság elbeszélése. Az északi oldal egyik tisztásán legeltető öreg pásztor elmondta, hogy a 30-as években a vártetőn ástak és egy csontvázat találtak. Mások, de ő is elmondotta, hogy a hegy oldalában barlangüreg van, s 1944-ben a község; fiataljai és a katonaszökevények itt bújtak meg. Ennek nyomára nem akadtam. A várról több monda él a lakosság körében.