Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

nak nyomai nem látszanak. A szántott területen és a kövek között jó minőségű agyagból készült, vörösre kiégetett habarcsdarabokat találtam. A várdombról jó kilátás nyílik a vadnai és a dédesi várra, de jól látni az upponyi Földvárat is. Innen. megfigyelés alatt lehet tartani az egész Bán-völgyét. Védelmi rendszere. A várdomb környékén sem árkot, sem sáncot nem találtam. Lakosság elbeszélése. A várhegy helyszíni bejárása után, 1967-ben több bánfalvai lakossal beszéltem a várról.

7 A vardomb és a körülötte levő szántóföld a termelőszövetkezet megalakítása előtt id. Pogány Lajos birtoka volt. ö mondotta el az alábbiakat: „A nép földvárnak, nevezi, de az egy kőből falazott vár volt. Az 1930-as évek első felében még solk követ hordtak el belőle a község útjának építéséhez. Akkor még több falrészt lehetett látni. Bontáskor a kövek helyenként kormosak, füstösek voltak. Nem meszes habarccsal, hanem agyagos habarccsal rakott falak voltak. Ezért találni sok, vörösre égett habarcsdarabot körülötte. Ebből arra következtetnek, hogy a vár egykor leégett. Körülötte szántáskor az eke gyakran fordít ki kormos köveket és égetett habarcsot." Az első világháború előtt egy vékony aranyiapot talált ott az apja, amit megmutatott egy putnoki kereskedőnek. Az egy aranyláncot adott érte a leányának. Arról is tud, hogy egy ember madártoll alakú aranydarabot talált a kövek között. Régebben a falubeliek, de idegenek is gyakran ástak a vár területén, mert az hírlett, hogy sok kincs van ott elásva. Emlékszik, hogy gyermekkorában a vár közepén egy mély üreg volt, amibe gyakran be is másztak, de a kő bontása, hordása közben beomlott. Azt állítja, hogy egy alagút vezet ki a várból a Berekalja erdőbe, a Szamárkúthoz. Ott egy nagy kő zárja el a nyílást. Gyermekkorában maga is bemászott az alagútba. Borsodnádasd — Vajdavár Pesty Frigyes Helységnévtárában, mint Arló községhez tartozó terület található, „hol hajdan törökök laktak".8 Borovszky Samu szláv földvárként említi a magas hegyre épült Vajdavárat.

9 Klein Gáspár cáfolja a földvár szláv voltát. Szerinte kultikus célokat szolgáló, védettebb hely volt az.

10 Csépányi Árpád azt állítja, hogy IV. Béla a muhi csatavesztés után négy napig tartózkodott itt, mint Csicsó vajda vendége. írásában az arlói plébánián 1772-ben keltezett História Domus feljegyzéseire hivatkozva, részletesen leírja a vár alatti barlangrendszert.

11 „Egy nagy barlangban voltunk kocsistól együtt. Jobbról és balról nagy üregek, melyekben lovak, marhák, juhok valának. A barlang szurokfáklyákkal volt kivilágítva. A. kocsiról lékelek, s vendéglátóm végig 1