Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

Védelmi rendszere. A Várhegy kúpján erődítés vagy épület nyomát nem találtam. A legfőbb erőssége a meredek, nehezen megközelíthető hegyoldal lehetett. Lakosság elbeszélése. 1967-ben kerestem fel a Várhegyet, s ugyanakkor több arlói lakossal is beszélgettem, akik ugyanazokat mondták el, amit Csépány Árpád a község történetéről írt kéziratában és a bevezető részben ismertettem. Bánhorváti — Bánfalvai földvár — Jardonka-tető Irodalomban mindössze egy helyen találtam említést a bánfalvai várról, „őskori földvára jelentősebb és említésre méltó maradvány, de ennek ma már csak nyomai látszanak."

5 A miskolci Herman Ottó Múzeum leltárában egy kora vaskori bronz karperecet tartanak nyilván, mely a bánfalvai földvárból származik.

6 Fekvése. Bánfalvát és Bánhorvátot Bánhorváti név alatt egy községgé egyesítették. A délebbi községrésztől, a régi Bánfalvától délnyugati irányban 2 km-re, a 454 m-es Feketehegy és a 424 m-es Kövesmálcsúcs között délkeleti irányban húzódó gerincvonulat felső részét Jardonka-tetőnek nevezik. Itt fekszik a Földvárnak nevezett várdomb. A gerincvonulat a Bánhorvátiból Dédestapolcsány felé vezető műútnál, a 33-as kilométerkőnél ér véget a Bán-patak völgyében. A műúttól kb. 120 m magasságban fekszik a várdomb. Megközelíteni legkönnyebben a Bánhorvátiból Dédestapolcsány felé vezető műútról, a 33-as és 34-es kilométerkő között északi irányba nyíló völgyből lehet. E völgyben vezető mezei kocsiút, kb. 100 m-nél balra felkanyarodik az erdőbe, s azon át vezet fel a hegygerincre, melynek közepén találjuk a várdombot (4. kép). A vár területe. A gerincvonulat teteje kb. 200 m szélességben igen lankásan hajlik, s csak ezután ereszkedik meredekebben a völgybe. E felső, lankás terület régebben szántóföld volt. Jelenleg parlagon fekszik. Az északi irányba haladó Bán-völgye fölött, viszonylag magasan fekvő hegyvonulat középső részén, szabályos tojásdad alakban, 4 m magasságban emelkedik a domb, mely kb. 32 m széles és 45 m hossztengelyű ( 5.kép). E várdomb ritkás fákkal és bokrokkal benőtt terület. Körülötte minden irányban megművelt szántóföld terült el. A dombon falmaradványt, omladékot nem találni. A közepén azonban egy, kb. 3,5 m-re lemélyült gödör van. A szabálytalan mélyedés oldalában több helyen beásásokat találni. A középső, mélyebb területet terméskő borítja. A kövek szabálytalan alakúak, vöröses-barna színűek. Rajtuk megmunkálásnak vagy habarcs- 10