A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1906/7. évi évkönyve (Miskolc, 1909)

Könyvtár 457-20 93Felszerelés ... . ... 181-05 208-86 Nyomtatvány 83.56-Posta, kis kiadás . ... 38-80 5232 Múzeumőr fizetése* . ... íooo-1000-Szolga** ... ... ... . ... 200-200-Teremőrök . ... 120 — 135 — Maradvány . ... 62677 2882-75 5135-50 6257-17 Látogatók száma. 1906-ban: 6164 és 9 fizető. 1907-ben: 4843 és 1 fizető volt. A látogatók számáról vezetett könyvünk arról tesz tanúbizonyságot, hogy a vasárnap délelőttönkénti nyitás (10—12-ig) nem járt eredménytelenül s a jövőben is mindenesetre érdemes tárainkat délelőtt is nyitva tartani. Az érdeklődés felkeltése végett, a bizottság határozata folytán, megfelelő számú falragaszokat készítettünk s azokat kemény táblára húzva a nyári idő alatt nagyobb hivatalok, iskolák stb. előcsarnokaiban helyeztettük el. Gondoskodtunk arról, hogy a helyi újságok „tájékoztató" rovatában a múzeumnyitás idejéről a közönség felvilágosítást nyerhessen. A helyiség. Az elmúlt 1906/907. évben úgy a termek beosztását, mint az elrendezést illetőleg nagyobb változás nem történt. A folytonosan érkező ajándéktárgyak s a beszállított gyűjtések azonban ma már annyira elfoglalják az irodát s a mellette levő raktárhelyiséget, sőt a könyvtártermet is, hogy a legközelebbi jövőben már igazán nem leszünk képesek az anyagot még raktárszerüen sem elhelyezni s akkor a kiállítási termek egy részét kell erre felhasználni, addig is, míg az egész épületet meg nem kapjuk. Különösen a néprajzi gyűjtemény kíván nagy területet s itt a folytonos gyarapodás csak mindig jobban kiélesíti a helyiség kérdést. A néprajzi gyűjtemény eddig a régiségtan 2 terem közepén volt elhelyezve, úgy, ahogy lehetett, a többi gyűjtemények rovására, azonban a túlzsúfoltság olyan veszedelmessé vált, hogy a néprajzi gyűjteményt kénytelenek voltunk egészben bevonni s a raktárban elhelyezni. Az 1905. évi jelentésünkben leírt állapotok nem változtak, sőt a helyzet naponta súlyosabbá válik. Valóban itt az ideje, hogy a mostani egész épületet megkapjuk, mikor is gyűjteményeinket a kellő és alkalmas helyen szakszerűen felállíthatjuk, a raktárokat és dolgozó helyiségeket kibővíthetjük. A mostani felállítás túlzsúfolt s a helyiség miatt több helyen rendszertelen is. A kellő tér hiányában összezsúfolt tárgyak, a mellett, hogy nélkülözik is azt az ízléses és rendszeres felállítást és elrendezést, amit manapság a muzeológia megkíván s a mi a gyűjteményt szemléltetővé, vonzóvá teszi, nem tanulmányozhatók úgy, mert hiába, nincsen helyünk, a kiállítási szekrényt kell felhasználnunk raktárszekrénynek is, mert a változatok elhelyezésére már a raktárban sincsen tér. Az 1905. év végén a városi tanácshoz beadott s a tarthatatlan helyzet minden részét megvilágosító terjedelmesebb beadványunkra az 1905 dec. 29-i városi közgyűlés azt határozta, hogy kérelmünk ez idő szerint nem teljesíthető. Az 1909. évben a női ipariskola építési terve a megvalósítás stádiumába lépvén, sikerülni fog az egész épületet megnyerni. A főfelügyelőség s a várossal folytatott tárgyalások során megállapíttatott a múzeumi épület részletes terve s a szárnyak mikénti kiépítése. Ezt azonban egy ház kisajátítás ügye gátolja, de bízvást reméljük, hogy a városi tanács ezt kedvezően és sürgősen elintézi, mi által a múzeum fejlődésének biztos alapja lerakható lesz. * Együttesen a pénztárosi, irodatiszti teendőkért. ** Együttesen az egész egyesület részére végzett mnnkáér!.