Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1905/6. évi évkönyve (Miskolc, 1906)

I RÉSZ - Leszih Andor: Miskolc város fejező pallosai

ez az egyenes, nagy keresztvassal ellátott, széles pengéjű, kereszt alakú kardforma volt divatos, amely nyugatról származott el hozzánk, s a melyet, mint nehézkes fegyvert, csak később szorított ki a harcmezőről a könnyen kezelhető, vékony szablya, míg a pallos formájánál, széles pengéjénél s két kézre fogható markolatánál fogva alkalmas volt a fejezésre s alakját mindvégig megtartotta. A régebbi pallos pengéje lent tompa hegyben végződik. Testén 24—25 cm-re, mintegy 1 cm-nyi széles vércsatorna van s azonkívül két bevert jelkép. Az egyik lapján (a keresztvastól lefelé 15 cm-nyire) egy akasztófát jelképező jegy / van a pengébe beverve, illetve aranynyal beöntve (372 cm hosszú, 1 cm széles), a másik oldalon pedig, a keresztvastól lefelé (12 7a cm-nyire) e^y (1*6 cm átmérőjű) kerék, benne há- » rom küllő, mely a kerékbetörést illusztrálja. A keresztvas ott, a hol a pengét magába fogadja, hosszas nyolcszög-alakú (9 milliméter vastag, 5 cm széles, 18 milliméter átmérőjű), melyből két oldalt egy-egy nyolc oldalú pálcatag nyúlik ki, végén egy-egy gombbal. A keresztvas vasból készült. A markolat valamikor rovátkolt barna bőrrel volt bevonva, Szendrei mikor leírta, még rajta volt, ma már csak a csupasz rozsdás vasa van meg. A keresztvas egy bronz gombban végződik, illetve ez a bronz dísz, a vas végére van húzva, s a gomb tetején kilátszik a vasmarkolat vége, ahogy ott be van forrasztva. A pallos markolatgombja kétarcú Janus-fejet ábrázol s igen érdekes, jellemző, stilizált középkori munka, két darabból lett összeforrasztva. A kövér arcú fejeken egyszerű stilizálásban van kialakítva a kerek homlok, a bevágásokkal jelzett szemek, a hosszú négyzetet mutató orr, a száj és az erős ajak,