Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1905/6. évi évkönyve (Miskolc, 1906)

I RÉSZ - Leszih Andor: Miskolc város fejező pallosai

határán belül elfoghatja, bilincsekbe verheti, kínozhatja, kerékbe törheti, szóval kivégezheti. A másik királyi levél IT. Lajostól (1516—1529) származik, Budán 1519 június 16-án kelt

1 s teljesen hasonló jogokkal ruházza fel városunkat, melynek tanácsa Ítélkezik most már a pallos-jogban, s rendelkezik, hogy: » mások elrettentő példájára — a bűnösnek feje vétessék.« Középkori jogszokások szerint nemes embereket csak pallossal végezhettek ki ; az a nagypecsétes pergamen, amire olyan végtelen büszke volt a magyar minden időkben, amit jobban, nagyobb szeretettel, nagyobb éberséggel megőrzött, mint akármi más javát, még a halálos Ítélet végrehajtásánál is bizonyos kedvezményben részesítette tulajdonosát ; a magyar nemes ember fejét pallos csapta le, halálában is nemes, a többitől megkülönböztetett volt. Az itt bemutatott s városunk történetére nézve nagyon becses értékű pallosokat most a Borsod miskolci múzeum régiségtára őrzi, s annak legnevezetesebb darabjait képezik. A múzeum megalakulásáig a városházán őriztettek s az 1899. évi október 10-iki közgyűlés határozata folytán adattak át muzeumunknak letétképen. A pallosok közül a keskenyebb pengéjű a régibb, ezt minden valószínűség szerint a pallosjog elnyerése után készíttette, vagy szerezte be a város. így írja ezt le Szendrei János, kiváló történetírónk is, Miskolc város története cimű munkájának legújabban kiadott kötetében,

3 azonban mikor Szendrei a pallosokat tárgyalja, kizárólagosan csak II. Lajos 1519-iki privilégiumáról beszél s így ezen pallos korát is a XVI-ik század elejére helyezi, holott városunk az első pallosjogot Zsigmond királytól nyerte 1395-ben s a pallos — amint az alakja is mutatja — a XIV-ik század végéről vagy a XV-ik század első feléből származik. Amint látni méltóztatnak, a pallos voltaképen nem más, mint egy széles pengéjű nagy kard. A középkorban » Szendrei i. m. III., 162. lap, 103 szám. 2 Szendrei i. m. II., 100-101. lap.