Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1905/6. évi évkönyve (Miskolc, 1906)

I RÉSZ - Gálffy Iynác: Bocskay István emlékezete

A korponai gyűlés tárgyalásait 1Q05 december 3-án fejezték be s ezáltal Bocskay feltételei egész Magyarország feltételei lettek, Illésházy István és MIadossevics Horvát Péter 1606 január 7-én vitték Bécsbe fényes kísérettel s Bocskay István ezalatt ébren tartotta seregét, siettetvén a tárgyalást, hogy ha éppen nem lenne béke, kellő időben megkezdhesse a háborút. De Bécsben ezalatt megint mást gondoltak s nem fogadták el a korponai pontokat, hanem lehetetlen feltételeket küldöttek vissza. Ebből majdnem baj lett, mert a túlzók és a harcias hajdúk háborút akartak. Azonban Bocskay István nem engedte elhirtelenkedni a dolgot. — Újból követeket küldött az udvarba és mivel ekkor Rudolf már teljesen maga ellen zúdította az egész udvart, különösen pedig az uralkodóház jövendő fejét, Mátyás kir. herceget, minek következtében a teljhatalommal megbízott Mátyás, hogy megnyerje magának a magyarok támogatását, 1606 június 23-án meghatalmazott társaival aláírta a békeokmányt, mely Rudolf önkényuralma helyébe nagyrészben visszaállította az alkotmányos magyar királyi uralmat s új alapokra fektette Habsburg-királyaink viszonyát a magyar rendekhez. Benne volt ebben az okmányban minden, amit később is aztán sokszor megsértettek, de a nemzet mindig követelt: a vallási és alkotmányos szabadság biztosítása, a nemzetellenes főhivatalnokok kicserélése hazafiakkal ; hivatalba csak magyart volt szabad kinevezni vagy helyezni, Győr és Komárom várkapitányain kívül. Javadalmak és jószágok csak magyaroknak voltak adományozhatok ; a Bocskay adományai és intézkedései megerősíttessenek. Altalános amnesztia adassék; a törökkel való békekötés biztosíttassék és a kiegyezés megtartásáért az örökös tartományok kezességet vállaltak. Bocskay már augusztus 17-én megerősítette a szerződést és Rudolf még előbb, augusztus 6-án aláírta. Volt azonban egy pont, mely nem volt világos, de már ezen nem lehetett változtatni, azonban Mátyás főherceg szeptember 29-én ünnepélyesen kijelentette, hogy a » vallás szabad gyakorlása a katholikusok sérelme nelkül« kiíe-