Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - Miskolc város címere

Ilyen körülmények között természetes dolog, hogy a pecsétek vésése vagy más városbeli mesterekre, vagy ahhoz nem értő kontárokra bízatott. És ez alaposan meg is látszik pecsétjeinken. Az Ízlésnek, a művészetnek legkisebb nyomait sem látjuk rajtuk, a megszokott középkori stílusban állítják elénk a király alakját s a későbbi vésetek nemhogy tökéletesebben fognák fel az adott témát, hanem egyszerűen a régi alak rossz másolására szorítkoznak. A különböző korú pecsétek közül a legrégibb egy 1389-iki oklevélen maradt meg s az országos levéltárban őrzik.

1 (I. kép.) Az egész pecsét töredezett s csak az vehető ki kétségkívül rajta, hogy a középen egy királyi fej van, három ágban végződő anjou kori liliomos koronával. A köriratból csak éppen egy kis rész maradt meg, de azt megfejteni nem lehet. A király arcából semmire sem lehet következtetni. A szem, a száj, az orr schematikusan vannak előállítva, tehát a mint Áldássy az ekori pecsétekre mondja, nem ezt, vagy azt a királyt ábrázolják, hanem egy királyt.Annyi bizonyos, hogy az arcon sem szakái, sem bajusz nincsen, tehát semmiképpen sem lehet a következő pecséttel kapcsolatba hozni, amelyet Szendrei János, Zsigmond (1387—1437.) királynak tulajdonít.'' Szendrei különben ezen 1389-iki pecsétre nézve azt tartja, hogy vagy Szent-István, (1000—1038.) vagy Nagy Lajos (1342-1382.) képét ábrázolja.

4 Az előbbit azért vésték volna reá, mert az avasi templom is Szent-István tiszteletére épült s így a városnak is Szent-István lett volna a védő-szentje. Nagy Lajos alakját esetleg azért, hogy ő adta volna a pecsét jogát városunknak, annak a révén, hogy a diósgyőri vár kapcsán Miskolcot is kegyelte. Ez utóbbi feltétel elesik, mert azt semmi sem igazolja, a Szent-István teória itt sincsen kézzelfoghatóan beigazolva, ámbár a későbbi adatok némi részben mellette szólanak. — Tárgyilagosan vizsgálván tehát a dolgot, egyéb adatok híjján 1 Dl. 7511. Szendrei. Miskolcz város története. 1886. I. 136. 2 Az iparművészet könyve. 1902. I. 333. :i Szendrei i. m. 139. 4 Szendrei i. m. 137.