Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - A Cinquecento művészete

MISKOLC VÁROS CÍMERE. Irta és felolvasta 1905 március 19-én Leszih Andor. jY^'skolc városának közismeretesen most az egyik kezében szőlőfürtöt, a másik kezében három búzakalászt tartó hajdú a címere. Ha azonban a régi pecséteket nézzük, azokon vagy egész alakban, vagy mellképben egy királyi alakot látunk, ha tehát a régi és mostani címert egybevetjük, világosan kiderül, hogy Miskolc városnak régebben nem az volt a címere, mint ma.

1 Felolvasásom célja bemutatni városunk azon különböző pecsétjeit,- amelyeken a címer megmaradt, megmagyarázni az azokon látható feliratokat, ábrázolatokat, elmondani a különböző nézeteket és véleményeket, amelyeket azokról tartanak, okát adni a címer elváltozásának, szóval ezen fölöttébb homályos és bizonytalan kérdésben nagyjából és vázlatosan tájékoztatást nyújtani. A körülmények olyanok, hogy kutatásunk és vizsgálódásunk a meglevő különféle pecsétek megmagyarázásánál, megvitatásánál egyébre nem terjedhet. Az adatok tekintetében a lehető legszűkebb terrénumra vagyunk utalva s ez a tér is olyan bizonytalan, hogy a kérdésnek némi-nemű tisztázása is nagy nehézségekbe ütközik. » 1 A címerügy azóta rendeztetett. A címerpaizsba Szent-István alakja helyeztetett, felette a sisakon a hajdú. Lásd Miskolci Napló 1905. évi május 28. Leszih Andor: A város címeréről, u. ott június 9. Még egy szó a városi címerkérdéshez, u. ott június 7. Simon János. Miskolc város címerkérdéshez, u. ott június 9. Végszó a címerkérdésben. A városi tanács a Tagányi tervezte címert fogadta el. 2 A rajzokat ifj. Kőris Kálmán volt szíves elkészíteni.