Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - A Cinquecento művészete

30 éves korában versenyezett Leonardóval és rajzával nagy sikert aratott. Felváltva művelte aztán a képzőművészetek mindhárom faját és mindenikben örökbecsű, hatalmas alkotásokkal írta be nevét az örökkévalóságba. Egyetlen művész ő, aki az emberi alak formáinak olyannyira birtokában volt, hogy a test bármiféle mozdulatának, izomjátékának kifejezésében nem ismert nehézséget. De e mellett nagy költő is volt, aki az alak mozdulataival a legkülönfélébb és legmagasabb fokú indulatokat könnyedén kifejezte. Úgy szokták mondani, hogy a képein is inkább szobrász volt; amennyiben t. i. nem annyira a festői hatást, mint inkább a szoborszerűen kidomborodó alakok mozdulatait és izomjátékát örökítette meg. A sixtusi kápolna menyezetképein a világ teremtését örökíté meg több jelenetben oly hatalmas fenséggel, hogy azt csak bámulni lehet, de bírálni nem merészelte soha senki! A tárgy egyszerű kompozíciójában, az alakok beszédes mozdulataiban oly erőteljesen fejezi ki felséges gondolatait, hogy a szemlélőt valóban megdöbbenti a feléje sugárzó szellemi nagyság. Nagy szellemének szárnyalása talán még megdöbbentőbb szobor-alkotásaiban. Se előtte, se utána senki oly merészen nem kezelte a merev márványt és senki abba olyan életet lehelni nem tudott, mint ő! A Mózes kolosszális szobra, a II. Gyula pápa síremlékére készített négy allegorikus alakja és a két rabszolga köbe vésett leírhatatlan hatású, felséges költemények. A szertelen mozdulatok, a természetest túllépő arányok és izmok a kemény kő nyelvén hirdetik az ő lelke háborgó indulatait. A renaissance-építés dicsősége Bruneltesco-nak a firenzei dómra épített kupolájával kezdődik. Kiválóbb kortársai L. B., Alberti, Rafael, S. Gallo stb. De tetőpontját a Bramante által kezdett s végül a 72 éves Michel-Angelo által befejezett Szentpéter-templom merész szerkezetű, óriási kupolájában érte el. Michel-Angelo a művészetekben oly magasságra emelkedett, hogy utána természetszerűleg be kellett következnie a hanyatlásnak. Más iskolákban még alkottak bájos, bensőséges műveket: Piombo (arcképeket), Fra Bartolomeo, Andrea