Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - A Cinquecento művészete

A CINQUECENTO MŰVÉSZETE. z emberi társadalomnak fejlődésük minden korában kettős törekvést mutatnak fel : az egyik az anyagi jólét megszerzésére, a másik a lélek táplálására, a kellemesnek, a szépnek keresésére irányúi. Ez utóbbi törekvés teremtette meg minden korban a művészeteket, amelyek így a fejlődő társadalmak életének szerves részeivé lettek. Korunk nagy arányú gazdasági áramlataival karöltve hatalmas eszmeáramlatok ostromolják a nemzeti társadalmakat, amelyeknek mindennapi életét az óriási mérvű gazdasági versenyek kietlen csataterekké változtatták. De ezt a sivárságot ellensúlyozza a művészeteknek világszerte intenzívebb térfoglalása, úgy hogy a művészetek ma már bezörgetnek minden család ajtaján és odaférkőznek minden lélekhez. Ezzel kivánom igazolni jelen rövid felolvasásomat és ennek azt a célját, hogy a küzdelmes jelenből visszatekintsünk az űjkor szellemi ébredésének klasszikus korára, az olasz történet ama századába, amelyeket trecento, quattrocento és cinquecento néven ismer a művészetek története. A történelem géniusza a századok távolának rózsaszín ködleplét vonja arra a korra, amely pedig, mikor „jelen" volt, épen olyan valóságos, izgalmas életharc volt, a testi és szellemi erőkifejtés mindama nyilvánulásaival, a társadalom életének amaz áramlataival, miként csak a mai. Csakhogy a történelemnek kellő távolból odavetett világosságánál jobban áttekinthető összes részleteivel, szövevényeivel, színes és sötét foltjaival egyetemben. Irta és felolvasta 1905 március 5-én Kiss Lajos.