Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - Konstantinápolyi utazásunk

küldött meg utánunk egy-egy búcsú fénysugárt; végre az is eltűnt s mi ott voltunk künn a nyílt tengeren. Istenem, mily szép volt, félelmesen szép, belemélyedni a hold fényénél és a számtalan csillag ragyogása mellett a tenger végtelenségének szemléletébe. Sokáig nem tudtam megválni ettől a képtől ! Körülbelül éjjeli 12 óra lehetett, mikor végre lementünk kabinunkba. Hanem még előbb meglépdeltem a hajót és konstatáltam, hogy hoszsza 200, szélessége pedig 60 lépés. A két ágy közül Imre barátom az alsót foglalta cl, én pedig a felette lévőbe feküdtem bele. Nemsokára a pompás ágyban elaludtunk és álmodtunk a tengeren. Úgy őt óra tájban reggel, mikor szemeimet felnyitottam, az első pillanatban nem tudtam, hogy hol vagyok. Tekintetem önkéntelenül a hajó ablaka felé irányúit s azon át, csaknem vízszintes síkban, ott terült el előttem a tenger. Imre barátom még aludt. Nem szóltam neki semmit, hanem gyorsan felöltözködtem és felszaladtam a fedélzetre, hogy egy tengeri regg pompáját élvezzem. Valami megható volt. Az ég felettünk nyájas, tiszta kék. A- nap épen felkelőben. Úgy tűnt fel ott a láthatár szélén, mintha akkor fürdött volna meg és szállott volna fel az égre, hogy útját folytassa. Amint végig sütött a csaknem mozdulatlanul szendergő tengeren, rózsapirban úszott az egész környék. Hajónk egyenletes gyorsasággal, nyugodtan haladt előre. Nem sokára útitársam is feljött a fedélzetre és most már ketten élveztük az üdítő tavaszi reggelt. Amint így belebámultunk a nagy semmiségbe, egyszer csak egy vitorlás hajó tűnt fel a szemhatáron. Duzzadt vitorláival büszkén vonult el közelünkben; azután lassanként megint eltűnt és mi még távcsövön sem láttunk egyebet, mint eget és vizet. Hanem azért a tenger folytonosan gondoskodik valami szórakoztatásról. Itt halak ugrándoztak ki a vízből, amott fadarabok úszkáltak. Egyszer csak egy kis pintyőke került fejünk fölé. A jó Isten tudja, hogy honnan jöhetett ; elég az, hogy eljött