Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - Nők szerepe az iparpártolás terén

nem kell bizonyítani, — hogy a haladás milyen nívójára emelkedett ez ország ipara, akkor méltán s joggal meg­követelhetjük, azaz bocsánat, kérhetjük hölgyközönségünktöl, hogy vegye ki részét ő is a nagy nemzeti feladatok egy­némelyikéből és jelesül az iparpártolásból. Ismétlem, nem kell bizonyítani, hogy attól függ hely­zetünk megjavítása, mennyire karoljuk fel az ipart, mennyi iparcikket tudunk termelni és mennyit elfogyasztani. Hát ha a fogyasztás mérve, alakulása ily nagy fontos­ságú, akkor fontos kérdés az is, hogyan kell a fogyasztást olyan mederbe terelni, melyben vígan hömpölyöghet tova a megindított lelkesedés az ipar iránti érdeklődés árja, magával ragadva a habozókat, kételkedőket, vagy épen közömböseket. Hogy képletekben ne beszéljek, én a fogyasztás mérvétől s ennek rugóitól, az iparpártolástól remélek jobb viszonyokat a magyar iparnak. Az iparpártolás pedig az államon kívül főleg három elemre támaszkodhatik: az iparosra, kereskedőre és a társa­dalomra. Az iparos és kereskedő szerepét e helyütt mellőzni kívánom. Főleg a társadalom az, melyre mint főtényezője az iparpártolási mozgalomnak, mindenképen számítania kell. A társadalmi élet borsát-savát pedig a nők temperamentumos tevékenysége adja ki. Annál bizonyosabban kibontja e tevékenység az ipar­pártolás széles mezején a maga színdús virágait, melyekből jut egy csokorra való a magyar kézművesség szerény aszta­lára is. A nőknek e téren juttatott hívatásköréről elmélkedve, a negyvenes évek nagy nőalakjait vélem magam előtt látni, egy gróf Batthyány Lajosnét, egy gróf Károlyi Györgynét, akik a Kossuth által megteremtett Védegylet buzdító szaván lelkesedve, az utcákon, szalonokban és színházakban oly ruhában, sállal és oly hajbafont szalagokkal jelentek meg, a melyek Magyarországon készültek.* Vájjon megkérdezík-e ma hölgyeink a kereskedőt, hogy honi gyártmányt kínált-e L. Gelléri, ötven év a magyar ipar történetéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom