Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - A középiskolai oktatás filozófiája

kaleidoszkópjának egységes, összefüggő tükörképe; olyan, mint az éles szemű földbirtokos, aki a magas domb tetejére menve fel, e tetőről egyszerre látja be különböző dologgal foglalkozó munkásait s míg ez a szemlélet egyfelől irányító gondolatot szül benne a további egységes munkálkodás vezetésére, addig más oldalról az egységes vezetés hatása alatt a munkások izmos, sokszor kérges tenyere biztosítja uruk gazdag aratását. Eme néhány hasonlatban mutattam be a filozófia arcát, midőn általánosságban néz reánk; de hogy ez a tekintet milyen, hogy a filozófiának, a tudás Múzsájának milyen az arca akkor, mikor a középiskolai oktatás felé tekint, annak megrajzolása éppen jelen felolvasásom feladata. A középiskolai tanítás filozófiai célját a gyermeknek és a serdülő ifjúnak testben és lélekben egységes, harmonikus egészszé való fejlesztése képezi. Ez az egész azonban csak akkor lehet harmonikus, ha a különböző ismeretek színeivel festjük meg azt a képet, melynek vásznát a fiatal test és lélek alkotja. A Napot, melynek fényéről és életet adó erejéről lépten-nyomon meggyőződünk és hiányát igen sajnálatraméltóan érezzük meg, egyetlen fehér szinben látjuk; de azt is tudjuk, hogy az üveghasáb a szivárvány különböző színeire bontja fel az egyetlen, fehér színű napsugarat. Ha a szivárvány színei elé ismét üvegprizmát tartunk, akkor ez a második prizma a különböző színeket a Nap egységes, fehér színű sugarává kapcsolja egybe; azaz a különböző színek összehatásából, a szivárvány színeinek különféleségéből tevődik össze a Nap egységes, harmonikus fénye. Ha a felhozott természettani tüneményre, mint a megértést elősegítő közvetítőre támaszkodnom szabad, akkor azt mondhatom, hogy a középiskolai oktatásnak is az az ideálizmusa, hogy tanulmányi körének kapcsoló hasábjával : a különböző ismereteknek a szívbe és lélekbe való beplántálásával, a különböző tudományoknak egyöntetű, együttes, de fokozatosan szélesbedő tanításával, a karoknak, a deréknak, a láb izmainak folytonos erősítésével a gyermeket és a serdűlő ifjút olyan egységes egészszé alkossa, hogy az ifjú ember a középiskolában megszerzett ismereteinek felhasz-