Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - A nő társadalmi helyzete, tekintettel a múltra és jövőre

idealizmus és a realizmus. Az elsőt képviselik a nők, utóbbit a férfiak ; mindkét részen kivételekkel és túlzásokkal. A küzdelem megrázó voltát s a bukást megszemélyesítve tárgyazza a nagy Tolsztoj : A Kreuzer Sonatá-ba ... De most már neheztelésünk a férfiak felé fordul, miért ilyenek? Mert ilyennek kell lenniök s a typikus jelenséget soha sem szabad az egyének, avagy társadalmi osztályok javára, vagy hátrányára Írnunk, mindig arra kell gondolnunk, hátha valami mélyebb ok van, valami kikerülhetetlen törvényszerűség teszi őket ilyenekké. És a jelen esetben így áll a dolog. Az életmód mindinkább szövevényessé és nehezebbé válik; a harc a megélhetésért mind hevesebb, régente csatákban öldöklő fegyverekkel pusztította el egyik ember a másikát, akkor sem tette ezt merő kedvtelésből, hanem érdekből, ma az ész furfang, a helyzet kihasználása emel a sok küzdő vállain a cél felé. És ma a harc szakadatlanul foly ... a harcra már gyermekkorában készülni kell, sőt sok szerencsétlen ártatlant még a boldog gyermekkorból magával ragad ... A földmívelő most megfeszített erővel dolgozik; az iparosnak minden erejét egyesíteni és megfeszíteni kell, hogy boldogulhasson ... a tudományos pálya rémes hosszúsága s testet, lelket ölő, természetellenes munkája után is alig váltja be a küzdő reményeit . . . A gépek szolgálatára kárhoztatott szerencsétlenek millióiról jobb nem beszélni. Ezek a viszonyok teszik a férfit fásulttá, önzővé, oltják belé a haszonvágyat. Az anyag szerelmét ... így adja át magát teljesen a realizmusnak. Ennek hatása alatt individualisztikus életet él. Magára gondol, magával törődik s szíve-lelke vágyainak oly kielégítését keresi, mely ne kösse le erejét s ne vonja el eszközeit édes énjének gondozásától, s ezt az én-t nem hajlandó a családi boldogságért megkockáztatni ; de meg arra nincs is oly nagy szüksége, mert a társadalom s az állami szervezetek mai nagy fejlettsége mellett a családon kivül is nyugodtan élheti le napjait, hiszen maholnap az egész emberiség egy nagy családot alkot . . . Viszont a lányok is legtöbbször nem hajlandók sorsukat a férfi mostoha, vagy épen bizonytalan sorsához kötni, »nem erdemes«, szokták mondani s inkább készek felvenni a harcot önállóan a léttel. És ezt tehetik is