Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - A nő társadalmi helyzete, tekintettel a múltra és jövőre

zatára nagyobb gondot fordítson, a tisztaságra inkább ügyeljen, mint a férfi ; meg lévén kímélve az anyagi létfentartás önző és nyerssé tevő küzdelmeitől, lelke nemesebb, ideálisabb irányban fejlődött , . . gyermekeivel lévén elfoglalva, a teremtő által azokba lehellt hallhatatlan lélek csodás fejlődését látva, titokzatos jövőjükön gondolkodva, az ellenséggel vagy vadállatokkal viaskodó családfenntartó életéért aggódva, megszokta az imádságot, szerető, félénk lett . . . Viszont a vad férfi a harc, vagy vadászat befejezése után örömmel sietett a családi tűzhelyhez, hol megnyugodhatott, megpihenhetett. Valószínű, hogy ilyen folyamat után lett a Darwin által ősanyánkul ábrázolt okosabb állatból az asszony. És amikor asszony volt, nővé fejlődött. A gyermekek, kik immár önéletképessé válásuk után sem szakadtak el az anyától, a családtól ; az ifjú harcos, kóbor életében is magukkal hordták a kis családi kunyhó gyermekemlékeit s mindez emlék egy körül csoportosult ; minden szála egyhez vezetett, mint a földön elszórt napsugarak is csak egy naphoz vezetnek, — az anyához. Viszont a férfi előtt is új helyzetben tűnt fel az asszony : mint gyermekeinek anyja, otthonának jó szelleme; az egész világot elárasztó vadsággal szemben az egyetlen, aki gyöngéd s bajainak megosztója. Új fogalom képződött bennök az asszonyról. Kialakult a nő fogalma, a természetet mintegy megkorrigálva, felruházták azt a jóság százféle tulajdonságaival. Már nemcsak a természeti ösztön, hanem a lélek kielégülési vágya vonzotta őket hozzá. Nagy tiszteletben részesítették, de egyszersmind megkötni igyekeztek. Tettek és hibák, melyek a férfiak részéről megbotránkozás nélkül voltak elkövethetők ; általuk elkövetve borzasztó büntetéssel sújtattak . . . E világon gyakran szemlélhető vandal-törvény szerint a gyenge az erősnél szigorúbban bűnhődött. így képviselte a nő évezredeken keresztül a mennyországot és a kárhozatot, a tündért és a boszorkányt ! Társadalmi helyzetének alapja egészen napjainkig a családban elfoglalt helyzet volt. Ez alapon jutott szerephez, munkakörhöz, megbecsüléshez. És amióta a nevelés megkezdődött, őt arra nevelték, hogy ezen helyzetnek megfeleljen, a férfi életét szebbé s boldoggá tehesse.